Az idő és a pénz is a tervezett háromszorosa lett, mire elindult a magyar hangoskönyv-app, a Voiz. Tulajdonosa, Papp Norbert azt gondolta, sima tech-biznisz lesz, majd kiderült, hogy a hangoskönyvgyártás jogi oldala legalább ilyen kemény dió, sőt. Az első 150 hangoskönyvet úgy gyártották le, hogy fogalmuk sem volt, megtérül-e a befektetés. Amikor beütött a koronavírus, a Voiz két hónap alatt duplázta meg előfizetőszámát, jelenleg több mint 3000 felhasználójuk van, és hónapról-hónapra nőnek.
„Ha egy szimpatikus srác bekopog az ajtómon, és megkér, hogy tegyek bele 30 millió forintot az ötletébe, én sem biztos, hogy belerakom, pedig gyakorlatilag ez volt a kérésünk” – meséli Papp Norbert 2018-as évéről, amikor a Voiz terveivel házalt a könyvkiadóknál. Arra próbálta rábeszélni őket, hogy a könyvekhez vegyenek audio-kiadási jogokat is. A kiadóknak ugyanis ezeket minden egyes könyvre külön kell megvásárolniuk, és ez a piac – miután pár évre a CD-vel együtt „meghalt” – a technológia fejlődésével ismét életre kelt.
Átírták az üzleti tervet
„Én is csak utólag látom, hogy ez inkább jogi, mint tech-biznisz” – a kiadók meggyőzése döcögősen ment, figyelembe véve, hogy könyvenként átlagosan 300 ezer forintba kerülnek az audio-jogdíjak. De ahány könyv, annyi feltétel: vannak olyan könyvek is, amelyeknél ennek duplája a jogdíjelőleg, vagy például egy Harry Potter-kötetnél ennek tízszerese is lehet.
