A 100 ezer főnél népesebb vidéki városok közül Miskolcon és Nyíregyházán lehet a legolcsóbban lakást venni. A másik végletet Győr jelenti, itt a legmagasabbak a lakásárak, ezt követi Kecskemét. Idén átlagosan 2600 lakáspiaci tranzakció várható városonként; Debrecenben és Szegeden 3600 körül, míg a legkevesebb Székesfehérvárott (1500), Győrben (2000) és Kecskeméten (2000). A vásárlók döntően mindenhol a helyi lakósok. Nem hasít a CSOK, mivel a fejlesztők a készpénzes vásárlókat részesítik előnyben – derült ki az Otthon Centrum elemzéséből.
A legnagyobb vidék városunkban, Debrecenben tavaly 3640 tranzakciót regisztráltak, és idén sem várható eltérés. A fajlagos lakásárak a vidéki városok közül itt az egyik legmagasabbak: a téglalakás 275, a panel 250, míg a családi házak 220 ezer forintos négyzetméteráron keltek el idén. A városban a legnagyobb kereslet a 15 millió forintnál nem drágább tégla- és panellakások iránt van, de az új építésű lakásoknál akár 20-25 millió forintért is vannak érdeklődők, családi házaknál akár 20-40 millió forintért is vásárolnak – írj az Otthon Centrum közleménye.
Győrben tavaly 1950 tranzakció történt, míg idén várhatóan 3,5 százalékos növekedéssel 2000 feletti ingatlant adnak el. A vidéki városok közül az árak itt a legmagasabbak: a téglalakások 285 ezer és panellakások 261 ezer forintos négyzetméterára külső pesti kerületek értékével vetekszik, a családi házak 206 ezer forintos átlagos négyzetméteráron mennek. A többi régióközponthoz képest nem csak az olcsóbb lakásokat keresik az ügyfelek, hanem érdeklődés van a családi házak, valamint új építésű lakások iránt is.
A Bács-Kiskun megyei megyeszékhely, Kecskemét lakónépessége 110 ezer fő, ami nagyobb, mint Székesfehérváré, valamint vándorlási mérlege a megyei jogú városok közül az egyik legkedvezőbb (azaz többen telepednek be, mint mennek el). Mindennek köszönhetően tavaly megvalósult 1900 tranzakció várhatóan idén 5 százalékkal tovább lesz, és év végére eléri a 2000 darabot. Az árak is kedvezőek, a téglalakások négyzetméter árai Győr szintjén vannak (285 ezer Ft/m2), de panellakások 235 ezer Ft/m2 árszintje is kedvező. A két lakástípus iránt nagy az érdeklődés, különösen 15 millió forintig, ezzel szemben a 163 ezer forintos négyzetméter áras családi házak iránt az érdeklődés kisebb; a vásárlók 20 millió forintig keresnek. A városban az új építésű lakások iránt is élénk a kereslet, de a projekteket a beruházók jellemzően maguk értékesítik.
A második legnagyobb vidéki városunkban, Szegeden tavaly 3520 tranzakció valósult meg, míg idén 3 százalékos bővüléssel 3650 adásvétel várható, ami Debrecennel azonos. A négyzetméterárak azonban elmaradnak az Észak-Alföldi régióközpont értékétől. A téglalakások 225 ezer Ft/m2, a panelek 184 ezer Ft/m2 áron értékesíthetőek. A családi házakra viszonylag csekély az érdeklődés, emiatt sokszor csak nyomott 150 ezer forint körüli négyzetméteráron sikerül őket eladni.
A legerősebb érdeklődés a kis garzon és panellakások iránt van városban, mely vásárlások sokszor befektetési célzattal történnek, különösen az egyetem mellett. A városban kevés az új építésű lakás, így a CSOK iránt is csekély érdeklődés mutatkozik.
Miskolcon a tavaly regisztrált 2590 adásvételhez képest idén 3,5 százalékkal több várható, a tranzakciószám megközelítheti a 2700-t. Az árak azonban a 100 ezer főnél népesebb városok közül itt a legalacsonyabb. A tégla lakások és házak 145 ezer Ft/m2 átlagos áron értékesíthetőek, míg a panellakások csak 130 ezer Ft/m2 áron. A helyi tapasztalatok is azt mutatják, hogy vevők ár érzékenyek, így elsősorban az olcsó lakásokat keresik. Emiatt a nagy alapterületű családi házak iránt nincs kereslet. Az új építésű lakások iránt szintén alacsony az érdeklődés a magasabb árak miatt.
Nyíregyházán tavaly 2300 tranzakció valósult meg, amely várhatóan idén 7 százalékkal tovább nőhet és elérheti a 2450-öt. A városban azonban a vándorlási mérleg negatív és az árak is nyomottabbak, mint Kecskeméten. A téglalakások 210 ezer forintos négyzetméterára Miskolc után a második legalacsonyabb, de panel és családi házak 180 ezer forintos négyzetméterára sem számít magasnak. A városban leginkább a két szobás tégla és panellakások iránt élénk a kereslet. A családi házak és új lakások iránt nem annyira, mivel az érdeklődők számára túl magasak az árak.
A Dunántúl legnagyobb városában, Pécsett már tavaly elérte a tranzakciószám a 3000-t. Idén pedig közel 5 százalékos növekedés mellett, akár 3200 eladás is megvalósulhat. A lakásárak Szegedhez hasonlóak: a tégla lakások 225 ezer Ft/m2, a panelek 184 ezer Ft/m2 áron értékesíthetőek. A családi házakra viszonylag csekély az érdeklődés, emiatt sokszor csak nyomott 150 ezer forint körüli négyzetméteráron sikerül őket eladni. A vásárlók főként a tégla és panellakásokat keresik, azonban Szegeddel ellentétben itt a jó állapotú két szobás 40-60 négyzetméteres lakások iránt a legnagyobb a kereslet.
A legkisebb régióközpontunkban, Székesfehérváron tavaly 1500 tranzakciót regisztráltak és várhatóan idén is ekörül alakul a végső szám. A panel és téglalakások ára 250 ezer Ft/m2, a családi házak 225 ezer forintos négyzetméter jellemzi. A legnagyobb kereslet a 1,5-2 szobás lakásokra van, míg a legkisebb a családi házak iránt. Az új építésű piac még csak ébredezik a városban, érdeklődők ugyan vannak, de kevés az átadott új lakás.
Új építésű lakások mindegyik városban megjelentek, csak úgy, mint CSOK iránt érdeklődő ügyfelek. Azonban Győrt kivéve mindegyik városra jellemző, hogy a beruházók igyekeznek maguk értékesíteni a projektben kapható lakásokat. CSOK-kal kapcsolatos jelenség pedig, hogy a fejlesztők mindenütt előnyben részesítik a készpénzes vásárlókat.
