Közelebb kerülnek a legtávolabbi galaxisok, pontosan láthatjuk, hol vannak életre alkalmas bolygók, megtudhatjuk, mi közünk is van a sötét anyaghoz. Holdraszállás kaliberű nagy ugrásnak lehettünk szemtanúi – útnak indult a jövő űrtávcsöve, a James Webb teleszkóp. A bő 10 milliárd dolláros projekt az emberiség történetének legélesebb szempárját jutattja a világűrbe, bepillantást enged a kozmosz mélységébe, megérthetjük, honnan jöttünk, és akár azt is, hová megyünk. Elmagyarázzuk, miért.
Negyedévszázadnyi fejlesztés, jelentős technológiai korlátok és az eleinte félmilliárd dolláros büdzsé többszöri áttörése után ma végre fellőtték a James Webb űrteleszkópot, az emberiség történelmének legerősebb, legélesebb távcsövét. A fellövés többszöri halasztás után simán ment a francia guyanai Kourou űrkikötőből, a teleszkóp nagyjából 27 percnyi út után le is vált a rakétáról, kinyitotta a nepelemeit és megkezdte 1,5 millió kilométeres útját.
A James Webb űrteleszkóp munkára kész állapotban. Forrás: NASA
Közel sem rutinmisszióról beszélünk. A Webb-távcsőnek másfél millió kilométeres magasságban, a világűr zord környezetében kell origamiként kihajtogatnia saját magát egy teniszpálya méretű, hattonnás teleszkóppá. Nanométereken is múlhat egy kolosszális hiba és közel tizenegy milliárd dollár kukázása, de megéri a kockáztatni – az első galaxisok és csillagok kialakulása mellett más naprendszerek bolygóin lévő élet jeleit is megfigyelhetjük.
