Látványos és gyors összezárás volt az EU és a nyugati világ válasza Oroszország ukrajnai inváziójára. A szomszédban a harcok egyre véresebbek, egyre több a civil áldozat is, közben Moszkva egyre több területen szigetelődik el a világtól (gazdaság, sport, kultúra). Magyarország a hétvégén beállt a sorba, de folyamatosan kitekintget onnan – Moszkva irányába.
Tabukat ledöntő nyugati összezárás
Mára egyértelművé vált, hogy az orosz katonai célokat nem sikerült elérni: a villámháború nem volt sikeres, relatív sok áldozattal járt, miközben nagyobb várost nem sikerült bevennie az orosz csapatoknak. A háború elhúzódása katonai, politikai és gazdasági értelemben is kudarc a Putyin vezette rezsimnek. A nyugati világ pedig a II. világháború lezárása óta fennálló tabukat megdöntve zár össze, miközben egy valami biztos: a NATO nem akar katonákat küldeni a háborús zónába, de így is komoly segítséget küld Ukrajnába.
- Az EU, Nagy-Britannia, az USA, Kanada és Japán példátlan gazdasági szankciókkal sújtja Oroszországot: a nagyobb orosz bankok kivonása a globális pénzügyi közvetítőrendszerből (SWIFT) már olyan lépés volt, ami nemcsak az orosz oligarchákat sújtotta, a rubel leértékelődött, már az átlag orosz is megérzi, hogy ő fizeti a háború árát.
- A szankciókhoz a semlegességére történelmileg ügyelő Svájc is csatlakozott, az orosz elit vagyonát befagyasztották.
- Az eddig katonailag semleges szerepet vivő Finnország közeledik a NATO-hoz, akárcsak Svédország (Moszkva meg is fenyegette őket a múlt héten).
- Az USA újabb szankcióival már a dollártól is elvágta az orosz gazdaságot.
- A németek a II. világháború óta először küldenek fegyvereket és katonai felszerelést háborús övezetbe (ez komoly fordulat a német külpolitikában) és bejelentették, hogy megnövelik védelmi kiadásaikat.
- Az EU egységesen szállít fegyvereket Ukrajnába, hogy segítse az ellenállást, de több európai ország ajánlott fel fegyvereket külön is.
- Több EU-tagállamból is érkeztek olyan információk, hogy önkéntesek indulnának Ukrajnába harcolni, a lettek ezt törvénnyel tették lehetővé – fontos, hogy ez nem jelenti azt, hogy bármely EU-tag katonákat küldene a háborúba.
- Josep Borell, az EU külügyi főtárgyalója szerint minden EU-tag elkötelezett Ukrajna katonai támogatása mellett.
- Ukrajna csatlakozni akar az EU-hoz, Zelenszkij elnök aláírta a csatlakozási kérelmet (nem valószínű, hogy ez gyorsított eljárásban átmegy, ahogy azt Kijev szeretné).
Ugyan a németek leállították az Északi Áramlat 2 gázvezeték engedélyeztetését – a vezeték közvetlen kapcsolatot hozna létre Oroszország és Németország között, ezt leszámítva a szankciók egyetlen területet hagytak ki: az energetikát. Erre még a legújabb amerikai szankciók bevezetésénél is figyeltek. Egyelőre továbbra is jön gáz Európába Ukrajnán keresztül Oroszországból, bár a fűtési szezon végéig Európának van elegendő tartaléka.
