Az eredmények szerint a hirdetések 59 százaléka nem biztosított a fogyasztók számára könnyen elérhető bizonyítékokat állításai alátámasztására.

A reklámok 37 százaléka sugallta félreérthető állításokkal (mint például “környezetbarát” vagy fenntartható”), hogy a vállalkozás tevékenysége nincs negatív hatással a környezetre, vagy kizárólag pozitív hatással bír. A vizsgálat emellett 7 olyan hirdetést is feltárt, amely valamely környezetvédelmi tanúsító szervezet támogatását vagy jóváhagyását állította valótlanul. Az állítások összességét tekintve elmondható, hogy 42 százalékuk esetében feltételezhető azok valótlan vagy megtévesztő jellege. Pozitívum azonban, hogy az esetek 76 százalékában az állítások nyelvezete érthető volt. Az Európai Bizottság közleménye szerint a nemzeti hatóságok felkeresik azokat a reklámozó cégeket, amelyeknél aggályosnak találták a reklámokban elhangzott állításokat, és felhívják a figyelmüket ezekre, vagy ahol szükséges, segítenek kijavítani a hibákat. 

A magyar versenyhatóság korábban már figyelmeztette a fogyasztókat az ilyen típusú, megtévesztő hirdetésekre, és a greenwashing-jelenségre, amikor a valósnál fenntarthatóbbnak tüntetnek fel egy terméket. A GVH közzétett egy „Zöld marketing” tájékoztatót is, hogy segítse a vállalkozásokat a környezetbarát jellegre és fenntarthatóságra vonatkozó, megfelelő reklámgyakorlat kialakításában. A greenwashing elleni fellépés egységes, uniós cél: például egy tavaly év végén  elfogadott határozattal hadat üzenne az Európai Parlament azoknak a termékeknek, amelyek élettartama mindössze pár év, pedig egy-egy alkatrész cseréjével akár évtizedekig is használhatóak lennének. 

Borítókép: Unsplash/ Brook Larke