Mikor indulhat be végre a magyar gazdaság növekedése? Meddig maradhat erős a forint? Mi jöhet 2026-ban a tőkepiacokon, mik az MI-hájp fő kérdései befektetői szemmel? Folytatódhat a régiós piacok emelkedése? A Concorde sajtóeseményén a cég szakértőitől kaptunk választ a kérdéseinkre.
A növekedés 2026-ra tolódott
Az idei évet még recesszióközeli állapotban zárhatja a magyar gazdaság, a Bloomberg konszenzus 0,5 százalékos GDP-növekedést vár, jövőre viszont beindulhat a várva várt repülőrajt, az elemzők 2,3 százalékos növekedésre számítanak. A Concorde elemzői ennél egy fokkal optimistábbak, idénre 0,6, jövőre 2,5 százalékot várnak.
Jobbágy Sándor, a Concorde vezető makrogazdasági elemzője szerint ezt főleg a külföldi beruházások és a fogyasztás növekedése húzhatja. Utóbbival kapcsolatban fontos a költségvetés „támogató hozzáállása”: garantált béremelések, egyszeri juttatások, kedvezményes kamatok. 2026-ban, csak az eddigi bejelentések alapján ez 2000 milliárd forint lehet, aminek jelentős része ráadásul Jobbágy szerint tényleges fogyasztásként fog megjelenni a gazdaságban.
„Reméljük ez a 2,3 százalék nem futja majd be ugyanazt a pályát, mint az idei várakozás.”
– teszi hozzá a szakértő, ugyanis az idei év is úgy indult, hogy az elemzők többsége 2 százalék feletti növekedést várt 2025-re, és 3 százalék felettit a 2026-ra, ennek az alakulását szemlélteti a lejjebb található ábra.
Németországban tavasszal egy, az 1930-as évek New Dealje óta nem látott mértékű gazdaságélénkítő csomagot fogadtak el, a német kormány 2029-re a GDP közel 5 százalékát fordítaná védelmi és infrastrukturális beruházásokra. Ez pedig a magyar gazdaságra is hatással lehet, de nem 2026-ban, legkorábban 2027-ben Jobbágy szerint.
Gyakori kérdés mostanában, meddig maradhat velünk az erős forint.
A Concorde szakértői szerint a jelenlegi monetáris politika a 2026 első felében a forint erősödését támogatja, a választások előtt viszont volatilitás jöhet az árfolyamban, az év második felére pedig már trendszerű gyengülésre számítanak.
Hogy miért? Mert a magyar deviza drága lett: egyrészt azzal, hogy idén egyrészt a legjobban teljesítő deviza lett, másrészt azzal, hogy a magyar infláció rekordmagas volt a többi ország inflációjához képest.
MI jöhet a piacokon?
Amerika stimulál, Kína stimulál, Európa stimulál, a monetáris politika pedig szintén laza világszerte. Ez a fiskális és monetáris környezet általában kedvező a részvénypiacok számára – zárta a prezentációját Gyurcsik Attila, a Concorde csoporthoz tartozó Accorde Alapkezelő vezérigazgatója.
Kockázatok azért továbbra is vannak, a legnagyobb az amerikai piaccal kapcsolatban az, hogy nem lehet megmondani, ki nyeli le a vámemelés plusz költségét: a fogyasztók, az amerikai cégek, vagy az Egyesült Államokba beszállító vállalatok a világ többi részéről.
Átevezve az európai piacra Móró Tamás, a Concorde vezető stratégája kiemelte, hogy a fiskális és monetáris lazaság bár bizonyos szektoroknak, például a bankoknak, kifejezetten kedvező, a kamatérzékeny cégeknek nem, ugyanis a hosszú oldali hozamok magasan ragadhatnak.
2025-ben nagyjából 400 milliárd dollár ment el a mesterséges intelligencia infrastruktúrával kapcsolatos beruházásokra. Elsőre már ez is egy bődületes összegnek tűnik, de a durva növekedés Móró szerint csak most következne: 2026-ban 600, 2029-ben pedig már több mint 2100 milliárd dollárt költenének a cégek a beruházásokra.
„A kérdés ezekkel kapcsolatban egyrészt, hogy honnan lesz rájuk pénz, másrészt, hogy milyen megtérülésekkel valósulnak meg a beruházások. Ezek a cégek az elmúlt években arra építették az üzleti modelljüket, hogy egy egységnyi növekedéshez, nem nagyon kellett beruházniuk. Most ez megváltozott, és a tőkepiac reagál is rá, ha valaki ezt rosszul kezeli.”
– mondta Móró, aki szerint emiatt az amerikai piac akár alul is teljesíthet 2026-ban.
2025 az MI mellett a régiós piacok szárnyalásáról szólt: többek között a magyar, a lengyel, de a román vezető részvényindex is közel 40 százalékot emelkedett.
Ennek ellenére, ha az előretekintő P/E rátákat vizsgáljuk, a régiós, és azon belül is a magyar piac továbbra is alulértékelt. A felértékelődéshez, tehát a további emelkedéshez Bukta Gábor, a Concorde elemzési üzletágvezetője szerint kiszámítható gazdaságpolitika és geopolitikai nyugalom kell: „ha a második ebből megvalósul, az várhatóan a nemzetközi befektetők szemében alacsonyabb kockázatúvá teszi a régiót.” Egy esetleges béke tehát 10-15 százalékos emelkedést eredményezhetne az egész régióban, de a béke trade nélkül is ekkora emelkedésre számít a Concorde, és 125 ezer pontra várja a BUX indexet 2026 végére.
