Augusztus 31-e és szeptember másodika között karbantartás miatt leáll az oroszt gázt Németországba szállító Északi Áramlat-1 gázvezeték, ami aggodalomra adhat okot az európai ellátást illetően. A gázvezeték működése már az elmúlt hetekben is bizonytalanná vált, reggelre pedig tényleg elzárták a csapot az oroszok.
Oroszország Európa földgázszükségletének mintegy 40 százalékáért volt felelős, a gáz jellemzően az Északi Áramlat-1-en érkezett a kontinensre. Ez tavaly mintegy 155 milliárd köbméternyi földgázt jelentett.
A zöld energiára való átállást felgyorsíthatja a most kialakult helyzet, azonban rövid távon nem váltanák ki az esetleg hirtelen leálló földgázszállítást. A kérdés tehát a következő:
honnan juthat az idei fűtésszezonban gázhoz Európa, ha nem az oroszoktól?
Néhány ország már gondoskodott az alternatív ellátási lehetőségekről, illetve mivel Európa gázhálózata az országokat összeköti, így a tartalékok megoszthatóak – írja a Reuters.
Németország
Németországnak viszonylag sok választási lehetősége van. Az ország a kontinens legnagyobb orosz gázfogyasztója, a háború miatt viszont visszavonták az Oroszországból érkező új Északi Áramlat-2 működésének engedélyeztetését.
A németek a közeljövőben még igényt tartanának az orosz gázra, így megpróbálják feltölteni ősszel a gáztárolóikat (ebben elég jól állnak egyelőre).
A szükséges infrastruktúra azonban rendelkezésére áll, így az ország importálhat gázt Nagy-Britanniából, a skandináv országok közül Dániából és Norvégiából, illetve a szomszédos Hollandiából is.
A gázfüggés megszüntetésén Németország időközben folyamatosan dolgozik, ennek első lépése volt az előző héten Kanadával együtt létrehozott hidrogénszövetség. Az egyezség értelmében 2025-től hidrogént fognak importálni Kanadából, hosszú távon pedig a hidrogénre és más környezetbarát, alternatív energiaforrásokra állnának át. A németek a cseppfolyósított földgázban (LNG) is gondolkodnak, a következő két évben kettő új LNG-terminált építenének.
Az Egyesült Államok már jelezte, hogy dolgozik rajta, hogy idén akár 15 milliárd köbméternyi LNG-t szállíthasson az EU-ba. A helyzetet nehezíti, hogy ugyan az ország üzemei teljes kapacitással működnek, a kiemelt jelentőségű texasi exportterminál robbanást követően egészen november végéig nem üzemel.
Lengyelországon Norvégia segíthet
Norvégiát önmagában is nevezhetjük nagyhatalomnak, hiszen oroszok után ők számítanak a második legnagyobb gázszállítónak. Norvégia növeli a földgázkitermelését, így segítve az Európai Uniót annak 2027-es célja elérésében, azaz hogy az unió teljesen függetlenedni tudjon az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól. A brit Centrica megállapodást kötött a norvég Equinorral a következő három télre szóló megnövelt szállításról. Nagy-Britannia egyébként nem függ az orosz gáztól, és csővezetéken keresztül Európába is tud exportálni.
A lengyelek is nagymértékben támaszkodnak az orosz gázra, az ország teljes fogyasztásának felét eddig tőlük kapták. Az Európába irányuló, Ukrajnán keresztül vezető útvonalakhoz tartozik még a Jamal gázvezeték is, kapacitása a kontinensre irányuló gázexport mintegy hatodát teszi ki. Áprilisban állították le gázvezetéken történő szállítást,
ami Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök szerint a Moszkvát sújtó háborús szankciókra adott orosz válasz volt.
Az ország vezetése jelezte, hogy a norvégoktól, Németországon keresztül kívánnak gázt szerezni, ezért októberben nyitják meg azt a vezetéket, ami évente akár 10 milliárd köbméter gáz áramlását is lehetővé teszi. Emellett előző héten egy új gázvezetéket is üzembe helyeztek Lengyelország és Szlovákia között.
Olaszország és Spanyolország
Dél-Európán Azerbajdzsán segíthet: az azeri gázhoz az Olaszországba vezető Transz-Adria gázvezetéken és a török Transz-anatóliai gázvezetéken (TANAP) keresztül juthat hozzá.
A spanyolok a Pireneusokon keresztül egy harmadik gázösszeköttetést építenének ki, Franciaország szerint azonban az LNG-terminálok kiépítése gyorsabb és költséghatékonyabb megoldást jelentene számukra.
Az energiaválságra is megoldást nyújthat
Az energiaellátásban keletkező hiány pótlására a földgázhoz hasonlóan a felsorolt, szomszédos országoktól származó, összeköttetéseken keresztül történő villamosenergia-behozatal megfelelő alternatíva lehet. Mi jöhet még szóba?
- A nukleáris energia. Belgiumban, Nagy-Britanniában, Franciaországban és Németországban csökken a nukleáris energiatartalék, mivel az erőműveik sok esetben elöregedtek, vagy csak egyszerűen leállították azokat. Ráadásul Franciaország, ami egykor Európa legnagyobb energiaexportőre volt, talán még a saját szükségleteinek kielégítésére sem fog tudni elég nukleáris energiát termelni.
- Megújuló energia. Az Európai Unió által szorgalmazott klímavédelmi szempontokhoz ez az út vezetne. Az idei történelmi aszály, az alacsony csapadékmennyiség és hőhullám miatt viszont a vízből nyert energia idén kevésbé lesz hangsúlyos, és bár a napenergia lakossági szinten elegendő lehet, a többi energiaforrás esetében sokszor nincs meg a megfelelő infrastruktúra, az átállás pedig évekbe telhet.
- A kialakult energiaválság és a 2021 közepe óta megugró gázárak miatt több európai ország visszakapcsolhatja az eddig leállított szénerőműveket, ez viszont teljesen szembe megy az eddig szorgalmazott klímavédelmi intézkedésekkel.
Mi vár Magyarországra?
A magyar kormány nem jelezte, hogy függetlenedni szeretne az orosz földgáztól. Sőt, Szijjártó Péter külügyminiszter ma jelentette be, hogy szeptemberben és októberben a Gazprom a hosszútávú szerződésben rögzített mennyiségen felül naponta maximum 5,8 millió köbméterrel több földgázt szállít Magyarországra, mint azelőtt. A külügyminiszter a szerződést már alá is írta az orosz gázipari vállalattal.
Középtávon azonban minden bizonnyal lépni kell, a háború épp azt mutatta meg, hogy Magyarország mennyire kiszolgáltatott Moszkvának.
