A jegybank az alakpamatot alapvetően két okból emeli (és a két ok kéz a kézben jár egymással):
- hogy letörje az inflációt, és hogy
- erősítse a forint árfolyamát.
Az elmúlt hónapok agresszív jegybanki szigorító ciklusa alatt többször látszódott is, hogy egy-egy komolyabb emelésre meglódult a forint és az euróval szembeni keresztárfolyam azonnal erősödött. Sőt, az elmúlt időszakban látott, a régiós párokat messze meghaladó mértékű forintgyengülése mögötti egyik fő ok is az volt, hogy a piac nem hitte el, hogy a jegybank elég erélyesen fog fellépni a drágulás ellen.
Ez mostanra is igaz. Az euró árfolyama ugyanis az újabb kamatemelés ellenére sem nézett be a 400 forintos szint alá.
Forrás: Google Currency
Akkor miért nem erősödik most is?
Hát most megtette, mégis alig reagált rá a forint. Ugyan az euró-forint keresztárfolyam a döntés és utána Virág Barnabás jegybanki alelnök sajtótájékoztatója után félszegen benézett a 400-as szint alá, de aztán gyorsan visszatért az utóbbi hetekben megszokott tartományba.
A piacot már az sem nagyon érdekli, hogy az alelnök sokadjára mondja el: addig emelik a kamatot, amíg nem látnak egyértelmű fordulatot az inflációs pályában. A kontroll nélkül gyengülés ellen hatásos lehet az MNB új fegyvere: már soron kívül is kínálnak devizalikviditást nyújtó swaptendereket, hogy ne szakadjon be a jegyzés. De a trendfordulóhoz ez távolról sem elég.
A forint sorsa fölött ugyanis egyre kevésbé a jegybank uralkodik.
Adva van:
- egy háború,
- egy energiaválság,
- a világszerte meglóduló infláció,
- az általános monetáris szigorítás,
- és egy politikai küzdelem Budapest és Brüsszel között, ami a költségvetésünket is alapjaiban érinti.
Ebben a környezetben pedig az MNB eszköztára szinte hatástalanná válik, még a markánsabb kamatemeléseknek sincs nagyon hatása.
Annyi pozitívummal mindenképp jár a dolog, hogy a magasabb alapkamattal sokkal drágább shortolni a forintot, tehát arra fogadni, hogy az árfolyam esni fog. Jól látszik az MNB friss ábrakészletén, hogy a külföldiek nettó pozícionáltsága már pozitív. Azaz, hogy a nemzetközi befektetők már inkább az erősödésre fogadnak, nem a további gyengülésre. És az ábrán jól látszik a trendforduló: ennek az egyik oka, hogy a 10 százalékhoz közelítő, és azt már átlépő alapkamattal nagyon drága shortolni a magyar devizát.
Ugyanakkor a piac már voltaképp beárazta, hogy a jegybank súlyosan megemeli az alapkamatot, ahogy azt jóval korábban kellett volna tennie. És az sem segít a helyzeten, hogy az Európai Központi Bank és az amerikai Fed is intenzív szigorító ciklusban van. A világ két legfontosabb devizájának így nő a kamata, ami elszívó erőt jelent a kisebb, sérülékenyebb eszközöktől, így a forinttól is.
Akkor mi kell a forint erősödéséhez?
A kamatemelés tehát önmagában nem elég, hogy a forint megtáltosodjon. A piacot alapvetően két dolog érdekli most:
- kiegyezünk-e Brüsszellel az uniós pénzek ügyében, illetve
- lesz-e elég gáz a kontinensen.
Az első, az uniós pénzek ügye, ami az amúgy is instabil költségvetésünkre lenne gyógyír. E témakörben hónapok óta megy a huzavona a kormány és Brüsszel közt. Az utóbbi két hétben úgy tűnik, a kormány is belátta, hogy szükségünk van a forrásokra, egyre engedékenyebb hangnemet üt meg. De úgy tűnik, hogy Brüsszelben eddig hűvös fogadtatásra találtak a magyar javaslatok. Móró Tamás, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető stratégája lapunknak korábban úgy fogalmazott:
Nyár van, de lehet, hogy egyébként sem sietnének semmivel”
– utalva ezzel arra, hogy Brüsszel politikai nyomásgyakorlásnak is tekintheti a megegyezés halogatását.
A másik az uniós gázhelyzet. Európában szinte egységes gázpiacot működtet, Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipar elemzője nemrég kollégánknak, Ács Gábornak a Millásreggeliben arról beszélt:
nincs olyan, hogy valahol van gáz, máshol pedig nincs.
Ennek fényében érdekes, hogy az Európai Bizottság legutóbbi takarékoskodási ajánlatát Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter élesen bírálta, Magyarország így ellenzi a javaslatot. Ez pedig – főleg úgy, hogy közben az orosz korlátozások hírére megint megugrott a gáz piaci ára – nem növeli a befektetők hitét Magyarország energiapiaci stabilitásában.
Borítókép: Matolcsy György, az MNB eknöke // Facebook
