A Fidesz-kormány terveiben a feldolgozóipar GDP-arányos súlyának felemelése szerepelt, de ezzel ellentétes eredmény született.
Mi történt? Részletes elemzést készített a GKI Gazdaságkutató Zrt. a magyar feldolgozóipar elmúlt 15 évének szerkezeti átalakulásáról, melyből kiderült: hiába szánt az Orbán-kormány 1750 milliárd forintot az ország újraiparosítására, ez nem teljesült. 2016-ban indult az Irinyi-terv, majd az Ipar 4.0 nevű program, ezeknek célja az volt, hogy öt év alatt (2015-ről 2020-ra) 23,5 százalékról 30 százalékra emelkedjen a feldolgozóipar súlya a magyar GDP-ben. Ehhez képest ez az arány 2025-ben már csak 18 százalék volt. A legtöbb alág egyáltalán nem bővült, több vissza is esett (vegyipar, fémfeldolgozás, könnyűipar), egyedül az elektronikai ipar tudott minimálisan bővülni (plusz 0,4 százalék).
Mit kell még tudni? A GKI szerint az új kormány legfontosabb feladatai, hogy feloldja az ipar túlzott, egy-két ágazatra fókuszáló koncentrációját, csökkentse a külső kitettséget, és erősítse a magasabb hazai hozzáadott értéket teremtő, tudásintenzív szektorokat az összeszerelő-üzemek helyett. Hangsúlyozták, hogy ez nem egyszeri döntés kérdése: az ipari szerkezet átalakítása évtizedes folyamat, amelynek feltételei az oktatásban, a K+F-finanszírozásban és az iparpolitika fókuszában egyszerre kell megváltozzanak. Az ipar jelenlegi – nem túl rózsás – helyzetéről legutóbb a KSH adatai kapcsán írtunk, mikor kiderült: az enyhe bővülés jelenleg egyetlen gyár teljesítményének köszönhető.
