Budapest aranytartalékának is nevezték már azokat a területeket, amelyek az egykori ipari tevékenység felszámolása óta mindeddig kihasználatlanul vártak a megújításra. A kormány által bejelentett új, ötszázalékos lakásáfa részletei egyelőre nem tisztázottak, de az biztosnak látszik, hogy a jogszabály komoly fejlődést hozhat néhány vidéki nagyváros és Budapest kihasználatlan területein. Utóbbiakra mutatunk öt példát.
A rozsdazóna (vagy barnaövezet) kifejezés olyan területeket takar, amelyek az egykori funkció felszámolása óta elhagyatva várnak a megújításra. Budapest egyik sajátos adottsága – egyben az egyik legnagyobb kihasználatlan lehetősége is –, hogy ezek a területek sokszor a városközponthoz meglepően közel, vagy épp a Duna partján állnak, gondoljunk csak a Közép-Ferencvárosra, Angyalföldre vagy a csepeli és a kelenföldi Duna-partra. A sort – sajnos vagy szerencsére – hosszan lehetne folytatni, íme öt példa, hogy hol várhatóak nagyobb építkezések.
Déli Városkapu
A Ráckevei-Duna-ág két oldalán, a folyópart, a Rákóczi híd, a Könyves Kálmán körút, a Soroksári út és a csepeli Weiss Manfréd út által határolt területen a város egyik legnagyobb szabású, a lágymányosi Budapart léptékét is jócskán meghaladó ingatlanfejlesztése készülődik.
