„Egy jolly joker a sürgősségi” – mondta egy sürgősségin dolgozó ápoló, aki szerint az orvosok mindent megtesznek a betegekért, de egyszerűen nem bírják már a terhelést.
Mi történt? A sürgősségire (SBO) érkező betegek gyakran 15-18 órákat várnak az ellátásra, és akkor sem biztos, hogy a megfelelő kezelést kapják. „Az SBO egy pokol. Vannak betegek, akik 18-20-22 órája ülnek ott. Étlen, szomjan, magatehetetlen, mozgásképtelen idősek. A nővérek és az orvosok arrogánsak, bunkók. Tájékoztatást sem hajlandók adni a saját állapotomról” – írta egy beteg egy budapesti kórház nyilvános Facebook-oldalán. Egy másik kommentelő édesanyja néhány hete került be a sürgősségire, 19 órát töltött várakozással, étlen-szomjan, egy tolószékben a sarokban. Neki azt mondták, el lehet menni saját felelősségre. Így tett egy másik beteg, aki 14 óra után távozott ellátás nélkül. A Telex körképe a hazai sürgősségi ellátás helyzetéről. Az általuk megkérdezett sürgősségi osztályokon dolgozók szerint mindennapos probléma, hogy a betegeknek sokat kell várniuk az ellátásra. Ez nem feltétlenül az orvosok hibája, de mégis sokszor rajtuk csattan minden.
Miért fontos ez? „Egy jolly joker a sürgősségi” – mondta lapunknak egy sürgősségin dolgozó ápoló, aki szerint az orvosok mindent megtesznek a betegekért, de egyszerűen nem bírják már a terhelést. „Három-négy orvos van egy műszakban, éjszakánként mindig hárman vannak, van, amikor 75 beteg fordul meg 24 óra alatt” – mondta az ápoló. Sőt, ennél még jóval magasabb esetszámok is előfordulnak kórházakban: például a Jahn Ferenc Kórház Sürgősségi Betegellátási Osztálya átlagosan 100-110, de nem ritkán 120-130 beteget lát el naponta.
Kontextus. A sürgősségi osztályokon nem érkezési sorrendben látják el a betegeket. Létezik egy úgynevezett triázsrendszer, aminek lényege, hogy egy erre felkészített szakápoló megszűri a betegeket, és eldönti, kinek mennyire sürgős az ellátása. Ez alapján öt kategóriába sorolják be a pácienseket:
- 1: életveszély;
- 2: kritikus;
- 3: sürgős;
- 4: nem sürgős;
- 5: halasztható.
A nemzetközi ajánlás szerint az életveszélyes kategóriájú betegeknél egyből meg kell kezdeni az ellátást, a kritikus állapotú betegeknél 15 percen belül, a sürgős állapotúaknál fél órán belül. Még a nem sürgőseknél is egy órán belül, a halaszthatóknál pedig két órán belül. Persze a gyakorlatban – főleg a halaszthatóbb kategóriákban – ez nem így történik. Beszéltünk egy sürgősségi osztályon dolgozó orvossal, aki azt mondta, hogy a szakmai protokollok szerint az ambuláns sürgősségi ellátásnak ideális esetben hat órán belül le kell zárulnia. Tehát ennyi időn belül kellene ellátni és elbocsátani azokat a betegeket, akiket nem vesznek fel osztályra. Ehhez képest általában a 4-es, 5-ös kategóriájú pácienseket inkább 12 órán belül szokták ellátni. Ezen az sem változtat sokat, hogy valaki mentővel érkezik, vagy a saját lábán: a mentővel érkezőket gyorsabban előszűrik, de utána náluk is a kapott besorolás lesz a mérvadó.
Borítókép: Az Országos Mentőszolgálattal közösen egyedülálló sürgősségi elméleti és gyakorlati képzést tartanak egészségügyi szakdolgozóknak az Észak-Pesti Centrumkórház – Honvédkórházban 2025. április 2-án. Fotó: MTI/Bruzák Noémi
