Széllel szemben halad tovább a Chameleon, amely a bevételeit ugyan évről évre jelentősen növeli, de továbbra sem nyereséges. Február 2-án már lehet kereskedni a cég részvényeivel, pedig a tulajdonosnak, Szarvas Péternek azt mondták, háború idején ne vigye tőzsdére a vállalkozását. Ő mégis szintet lépne, sőt, meghódítaná a kanadai és az amerikai piacot. Okosotthon-rendszerekből még keveset épített a tengerentúlon, a kapcsolatrendszerét azonban már sikerült felépítenie.
Gépírás, fotózás, hibakeresés – ebbe a sorba első ránézésre nem illeszkednek az okosotthonok, pedig Szarvas Péter ötletei, fejlesztései éppen így követték egymást. A vállalkozó számára a Chameleon okosotthon-rendszer hozta meg a szélesebb körű ismertséget, pedig korábban is sok területen gyűjtött tapasztalatot. Részt vett a gepiras.hu alapításában, amit 80 oktatási intézmény használt, és egy olyan program készítésében is, amely fotósoknak segített kiválasztani a jobban sikerült képeket. A Debugme szoftverhiba-jelölő program készítésében is közreműködött, de ezek mellett is azt érezte, kellene valami, ami nyomot hagy a világon.
Az ingatlan jövője
Egyre többször olvashatunk az okosotthonokról, de a magas ingatlanáraknak köszönhetően Kelet-Közép-Európában egyelőre nem váltak széles körben elérhetővé. A Berg Insight előrejelzése szerint azonban egy hirtelen bővülő piacról van szó: az okosotthonok száma jövőre elérheti a 179 milliót, 2027-re pedig a világ otthonainak közel 29 százaléka okosotthon lesz. A Statista legfrissebb előrejelzése szerint az okosotthon-piac évente több mint 12 százalékkal növekedhet az előttünk álló öt évben, és Észak-Amerika mellett Európa is egyre inkább húzóerővé válik. Ezeknek az elemzéseknek az összevetését azonban nehezíti, hogy az okosotthonnak nincs egységes szabványa, specifikációja, ezért a kutatóintézetek különbözőképpen értelmezhetik.
