A Duna-csoport egy ghánai–magyar vállalkozó segítségével fizetős utat tervezett építeni a kongói kobalt-, réz- és egyéb bányák számára, hogy a Kongói Demokratikus Köztársaság felső-katangai régióját az eddiginél rövidebb úton kössék össze Zambiával, gyorsabb eljutást biztosítva az Indiai-óceán kikötői, főként a tanzániai Dar-es-Salam felé. A 25 éves koncessziót a Duna-csoport mauritiusi cége valósítja meg. Pontosabban a befektetői szerepet vállalta magára a Duna Aszfalt Zrt., illetve a Duna-csoport szakmai irányítóként hivatkozik még magára.
Mi következik ebből? Magáról a cégről alig valamit tudni, mert Mauritiuson nem átlátható a cégek működése és tulajdonosi háttere, az ország az adóparadicsomok listáján a 15. helyen áll.
Miért fontos ez? Nemrég kiderült, hogy az afrikai projekt megvalósítása érdekében kibocsátáskori árfolyamon
113 milliárd forint értékben dollárkötvényt bocsátott ki a Duna Aszfalt, amit a magyar állami pénzintézetek jegyeztek le.
Ez csak úgy volt lehetséges, hogy a kötvények értékének 80 százalékára a magyar állam garanciát adott. Amint az az egy héttel ezelőtti kormányszóvivői tájékoztatón kiderült, a kormány feljelentést tett az ügyben.
