A magyar kormány kiemelt figyelme beérni látszik a BMW-projektnél, legalábbis a gyár jövőjének részletei alapján, de ez valószínűleg még mindig jobban megéri a németeknek, mint nekünk. Elmentünk az alapkőletételre, ahol sok konkrétum nem hangzott el (még ha kérdeztük sem), de számos prominens szereplő megmutatta magát, hogy jelezzék a projekt presztízsértékét. A BMW-projekt összefoglalva.
Szerdán letették a debreceni BMW-gyár alapkövét, olyan notabilitások részvételével, mint Szijjártó Péter külügyminiszter, Kósa Lajos, Pósán László, Tasó László és Tiba István országgyűlési képviselők, valamint Papp László, Debrecen polgármestere. A projekt kétéves csúszásban van, a 2023-ra tervezett átadás 2025-re módosult, de valóban egy kiemelt elektromobilitási projektjét indítja el nálunk a BMW, és ez lesz a német autógyártó első zéróemissziós üzeme is.
Az eddigi idővonal:
- 2018 nyarán jelentették be, hogy közel két év tárgyalási folyamat után aláír a BMW Csoport és a magyar kormány, Debrecenben épülhet meg az új gyár.
- 2018 őszén alá is írtak, és elindult a toborzás a pozíciókra, a gyár 1000 új munkahelyet teremt.
- 2019-ben a terület a BMW Csoport tulajdonába került, miután a magyar állam teljesítette (vagy teljesíteni fogja) a vállalt infrastruktúra-fejlesztéseket az építkezés megkezdése előtt (ezek részleteiről később).
- Az eredetileg 2023-ra tervezett átadás 2025-re módosult a covid miatti kapacitáscsökkenés és átcsoportosítások miatt.
Debrecenben a BMW Csoport egy teljes értékű autógyárat épít fel, présüzemmel, karosszériaépítő részleggel, fényezőműhellyel és összeszerelő csarnokkal. Az üzem a debreceni Északnyugati Gazdasági Övezetben, négyszáz hektáron épül fel, és egy százhektáros beszállítói ipari park is csatlakozik hozzá. A debreceni gyár lesz az első, ami a BMW elektromos átállásának új modellgenerációját, a Neue Klassét gyártja majd, ez termék és termelési rendszer tekintetében is újdonság. Az üzem teljes kapacitása elérésekor évi 150 ezer autót fog gyártani.
