Bár a szerzetesek már a 11. században is főzhettek itt sört, a magyar bencések a belga alapreceptekhez nyúltak vissza, amit fiatal, de tapasztalt sörfőzőmesterük a lehető legmodernebbre hangolt. Elsőként egy blonde került a palackokba, de ha minden jól megy, nemsokára gyógynövényes sört is főznek majd az üzemben. Megnéztük a Pannonhalmi Apátság új sörfőzdéjét, ahol a tradíció ősi, a technika hipermodern.
„Ora et labora”, vagyis „Imádkozzál és dolgozzál”. A Szent Benedeknek tulajdonított, de valójában a 19. századból, egy bencés apáttól származó jelmondat jól megmutatja a rendi regula szellemiségét, mivel a bencés szerzetesi élet két legfontosabb tevékenységeit fedi le. Ennek a szellemiségnek is köszönhető, hogy a kolostorok egyfajta mintagazdasággá válhattak Európa-szerte, ezt a tradíciót pedig a mai napig őrzik.
Az arculatot a bajai Creatum tervezte.
Fotó: Sebestyén László / Forbes
Az egykor Szent Márton hegyének nevezett Pannonhalmán a források szerint már a 11-12. században is főztek sört, sőt komlót is termesztettek. A bakonybéli monostor 1086-os összeírása említ már egy Komlóhozó nevű völgyet, Borsodi Bevillaqua Béla A magyar sörfőzés története című művében pedig említést tesz róla, hogy „Komlósvölgy a neve a Szent Márton Hegye 1091-ben birtokolt völgyének. A pannonhalmi apátság oklevele, mely ezt a szót számunkra fenntartotta a magyarság komlóval élésének legrégibb írott emléke, egyúttal a Dunántúl magyar serfőzéséé is.”
