Hiába a hangzatos ígéretek, mégsem működik egyelőre a nukleáris függetlenedés.
Mi történt? A Telex alapos cikket közölt arról, hogyan függ Európa az orosz atomenergiától és milyen akadályai vannak a Roszatomról való leválásnak. Bár a magyar kormány és az Európai Unió is egyre gyakrabban beszél az orosz atomenergetikai függés csökkentéséről, ez annál is nehezebben fog menni, mint amennyire elsőre látszik. Mindeközben az atomenergia reneszánsza zajlik Európában és az Egyesült Államokban, ami tovább növeli az üzemanyag iránti keresletet. Így egyelőre a leválás inkább politikai célkitűzés, mint gyakorlati valóság: az orosz atomenergetikai jelenlét nélkül ma még nem működne az európai nukleáris rendszer. Az EU továbbra is jelentős mennyiségű orosz uránt és dúsított üzemanyagot importál, miközben az Egyesült Államok is csak korlátozottan tudta csökkenteni függőségét. A Bruegel elemzése szerint ez nemcsak energiabiztonsági, hanem geopolitikai és szankciós kockázatokat is hordoz, ráadásul közvetve az orosz háborús gazdaságot is finanszírozza.
Magyarország helyzete. Bár Magyarország is bejelentette, hogy amerikai (Westinghouse) és francia (Framatome) fűtőanyagok felé nyit, ám a Paks I. és II. reaktorait kiszolgáló VVER-technológia miatt ezek gyártása jelenleg még mindig orosz know-how-hoz és licencekhez kötődik. A diverzifikáció technikailag lassú és költséges folyamat: a VVER-reaktorok speciális, hatszögletű fűtőelemeihez az európai gyártók – legalábbis átmenetileg – orosz technológiára szorulnak. Bár a Framatome dolgozik egy teljesen európai fejlesztésen, ez legkorábban 2027 körül válhat valós alternatívává.
