Mindegy, hogy a Kitörés emléktúráról tudósítanak, DPK-gyűlésen vagy tiszás rendezvényen interjúznak, esetleg fesztiválon járnak, egyre gyakrabban pörgeti a közösségi média algoritmusa azokat a magyar fiatalokat, akik három éve gyártanak tartalmat Balzac név alatt. Küldetésük, hogy annak a generációnak is hallatszódjon a hangja, amely az iskolapadtól a médiáig érzi a politika szorítását. Még mindig gimnazisták, de már cégalapításról és generációkon átívelő felelősségről beszélnek.
Én is ahhoz a nagy csoporthoz tartozom, akik 2025. szeptemberében hallottak először a Balzacról. Ekkor töltötték fel azt a videójukat, amelyben Orbán Viktort kérdezik Újlipótváros egy utcáján. Pár nappal a Fidesz-holdudvar évének egyik legfontosabb rendezvénye, a kötcsei piknik után vagyunk, ahol a miniszterelnök beszédében elhangzott az elhíresült „Minden fel lesz jegyezve, és minden el lesz rendezve!” mondat is. Weiner Daniel, a Balzac riportere erről, és a kínai elnök katonai parádéjáról kérdez, Orbán a szolgálati kocsi előtt félig-meddig válaszol, a videót a teljes független sajtó szemlézi.
„Fontosak az exkluzív anyagok, ezekkel figyelnek fel ránk újabb és újabb emberek” – mondja Dani. Ekkor már harmadik évében jár a Balzac csatorna, több tucat politikai rendezvényt, tüntetést és rövid interjút tudnak a hátuk mögött.
Kenyeres Kristóffal 15 évesen kezdtek a projektbe, egy kamerával és egy csiptetős mikrofonnal. 2026-ra cégalapításig és közel harminc fős önkéntes csapatig jutottak.
A Balzac bekerült a Forbes 30under30 legújabb évfolyamába is. A teljes listát ezen a linken tudod böngészni.
Bár még a tizenegyedik osztályba járnak, szabadidejükben azzal foglalkoznak, hogyan menedzseljenek egy médiaterméket. Követőik száma Instagramon és a YouTubeon is tízezer felett jár, egyes rövid videóik a milliós megtekintést is átlépték. „Az újságírás a modern társadalmak vallása, és nagy jövője van” – áll csatornájuk leírásában a névadó francia regényíró idézete.
A Balzac a közösségi média és a sajtó közti határ felolvadásának korában tört előre: a fiatalok nyelvén szólnak a fiatalokhoz – is. Kristófék ugyanis elárulják: YouTube-csatornájuk nézőinek körülbelül fele 30 felett jár. „Sokszor kapjuk a kommenteket, hogy a korunk ellenére nagyon ügyesek vagyunk, jól csináljuk”. Építenek is erre a képre:
„A riporter legyen cuki, a kérdés legyen erős, a kamera pedig stabil” – árulja el a Balzac-receptet Dani.
Fotó: Sebestyén László // Forbes
Meg akarjuk tartani a gyermeki báját
„Főleg az unalmunk indította az egészet” – emlékszik vissza Kristóf. 2022 decemberében töltötték fel első videójukat egy diáktüntetésről. Ekkor „nulladik” osztályba jártak, a tanév célja az volt, hogy megtanuljanak angolul, ezt pedig egyikük sem élte meg különösebb kihívásként. „Azt láttuk, hogy ha már pár évvel idősebb emberek ennyi embert megmozgatnak a tüntetésekkel, akkor illene ehhez egy olyan média, ami kortársaktól van” – mondja Dani.
Kristófnak nem volt ismeretlen terep a kamera. Kilenc éves korától kezdve videózik és vág, de Dani is készített riportot korábban, például holokauszt túlélőkkel. „Úgy voltunk vele, miért ne próbáljuk meg, egyszerűnek néz ki.” Visszatekintve vannak olyan videóik, amiket bénának tartanak, mégsem törölték őket. Ezek is a fejlődési folyamat részét képzik, mondják.
„Az elején a koncepció sem volt meg, az volt bennünk, hogy valami vicceset akarunk csinálni. Aztán odaértünk a tüntetésre, és a helyzet nem volt olyan vicces” – emlékszik vissza Dani.
Videótechnikai és riporteri szempontból is az az időszak segített sokat, amikor tucatszámra gyártották a vox pop (a kifejezés a latin nép hangja kifejezésből ered, és rövid, utcai interjúkból álló összeállítást takar – a szerk.) videókat. „Rengeteget gyakoroltunk, az első videóink szinte mind ilyenek. Felkészültünk egy témából, aztán heti kétszer kimentünk az utcára embereket kérdezni” – mesélik.
Az első nagyobb figyelmet a Kitörés emléktúráról készített videójuk kapta, hatezren nézték meg. A sokak által szélsőjobboldalinak tartott, a II. világháborúban Budapestet védő magyar és német katonákról megemlékező rendezvényről kevés a videóriport, Daniék szerint a felvonulók nem mindenkit engednek közül magukhoz, nekik mégis többen megálltak nyilatkozni. „Szerintem látták, hogy újak vagyunk, nem tartottak tőlünk” – meséli Kristóf.
Azóta minden évben forgatnak a rendezvényről, idei riportjukat már húszezren nézték meg. „Nem zavar minket a kellemetlen terep. Kimegyünk egy ilyen rendezvényre, meg az Antifa-tüntetésre is. A lényeg, hogy ugyanúgy kérdezzünk.”
A Balzac-csapat 2023 tavaszán kezdett bővülni, először főleg barátokkal, közeli ismerősökkel: elkészültek az első videók, ahol nem Dani volt a riporter, vagy nem Kristóf állt a kamera mögött. „A projekt varázsereje az volt, hogy mind barátok voltunk” – magyarázza Kristóf, aki szerint azért jutott oda a Balzac, mert sokan tettek belé energiát.
Az első csatlakozók között ott volt Kristóf nővére, vagy éppen egy akkor még csak 13 éves fotós, Miksa, aki ma már a politikai rovatot vezeti.
„Az elején bárki beléphetett, próbáltunk nekik segíteni, fejleszteni őket. Ha valaki nem volt elég ügyes, nem hívtuk őket a rotációba, és egy idő után nem jöttek többet” – válaszolja Dani arra, hogyan szűrték a jelentkezőket. Ahogyan a Balzac egyre nagyobb figyelmet kapott, nagyobb hangsúlyt fektettek arra is, kit vesznek fel. Jelenleg harminc körüli ember dolgozik a projekten, ők állítják össze a soron következő időszak műsorait.
A főszerkesztő és a rovatvezetők minden héten összeülnek és megbeszélik, milyen tartalmakat kik készítsenek. Havi egyszer a teljes csapat is találkozik, hogy nagyobb távlatban egyeztessenek Balzac-ügyekről. „Amellett, hogy a technikánk és a struktúránk egyre profibb, szeretnénk megtartani az egész gyermeki báját. Főleg 15-16 éveseket veszünk fel, akiknek átadjuk a tudást, hogy utánunk is tudják vinni” – meséli Dani.
A srácok ugyanis elhatározták: a szerkesztőségben 25 éves életkorhatárt szabnak, vagyis azok után, hogy valaki ezt átlépi, már nem dolgozhat a tartalmon.
Fotó: Sebestyén László // Forbes
