Az árstop kivezetése után viszont 30-80 százalékkal nőhetnek az érintett termékek árai. Raskó György agrárközgazdász azt is elmondta a Forbes.hu-nak, miért nem okoz majd pánikot a liszt, a cukor és az olaj áremelkedése.
Annyira hozzászokhatott a szemünk a boltok előtt kihelyezett kék kormányzati plakátokhoz az elmúlt több mint egy évben, hogy szinte már észre sem vesszük azokat. Jövő hónap végétől pedig el is tűnhetnek, amennyiben a kormány megszünteti a jelenleg nyolcféle élelmiszerre érvényes árstopot. Orbán Viktor kormányfő és Nagy István agrárminiszter is arra utalt korábban, hogy az infláció csökkenésével lépheti ezt meg a kormány, a döntésben tehát nagy szerepe lesz a KSH várhatóan húsvét környékén megjelenő márciusi inflációs adatainak. A pénzromlás mértéke februárban 0,3 százalékkal csökkent a januárihoz képest, de így is 25 százalék feletti volt. Orbán pedig február végén arról beszélt: nem lenne jó, ha az árstop állandó gyakorlattá válna, és beépülne a gazdaságpolitika eszköztárába.
A magyar élelmiszer-infláció október óta 40 százalék felett van. Ez nem csak az 1995-ös eddigi rekordtól távolodott el, hanem a többi EU-tagállam adataitól is. Bár a kormány igyekszik ezt a háborúra fogni, a magyar élelmiszer-inflációs adatok magasabbak Ukrajnáénál is. Februárban 43,3 százalékon állt a mutató, de például a kenyér drágulása október óta 80 százalék feletti, miközben a többi uniós tagállamban nem lépte át az 50 százalékot. A G7 januárban már 113,3 százalékos inflációról írt a félbarna kenyér esetében. (Az árstopok mellett a kormány különadót is kivetett a kiskerláncokra, amit egyszer már meg is emelt.)
