Nem túl rózsás gazdasági helyzet és kilátások ellenére még mindig vannak olyan nagy elektronikai cégek amelyek látnak most fantáziát hazánkban. Legalábbis egy biztosan akad, az Anker, amely egyike az elmúlt másfél évtizedben a semmiből feltűnő, és villámgyorsan óriási növekedést produkáló, globális piacot alapvetően megváltoztató új generációs kínai szereplőknek.
A Xiaomihoz, a OnePlushoz vagy a Dreame-hez hasonlóan az Anker is elsősorban az alapítója zsenialitásának, újító, startup szemléletének köszönheti nagyrészt a sikereit, annak az attitűdnek, amely mindenki másnak inspirációs példaként szolgálhat. Azzal a különbséggel, hogy Steven Yang nem a telefonhardverek vagy porszívómotorok optimalizálásában tudott gyökeresen újat mutatni, hanem a mobil energetikában.
Sokáig átlagosnak tűnő karriert építgetett, hiszen az elit elméleti matematikai és analitikai képzést nyújtó Pekingi majd az Austini Egyetemen szoftverfejlesztést tanult, amely után az amerikai Google-nál helyezkedett el szoftverfejlesztőként. Azonban egy idő után besokallt a tradicionális corporate világtól: a komplikált döntéshozataltól, a hierarchikus felépítéstől, hogy a jónak tűnő ötletek is eltűnnek a süllyesztőben.
Csak annyit tudott, hogy ott akarja hagyni a céget, ám arról fogalma sem volt, hogy mibe kéne belevágnia. A programozói, analitikai skilljeit felhasználva készített egy alkalmazást, ami azt vizsgálta az értékeléseken és a véleményeken keresztül, hogy Amazon vásárlók mivel nagyon elégedetlenek, és a visszajelzések alapján mi az amire vágynak a bárki által megvásárolható, olcsó termékkategóriában.
Tehát mindent az igények kielégítésének rendelt alá, nem a trendeket akarta diktálni, hanem csak sodródni, felülni a tömegek által gerjesztett hullámokra.
Így jutott el odáig, hogy rengeteg embert zavar, hogy a korabeli laptopok és okostelefonok akkumulátorai egyrészt hamar megadták magukat, illetve, hogy ezek pótlására nem létezett semmilyen normális alternatíva. Az akkori utángyártott akksik ugyanis vagy borzalmasan rosszak vagy iszonyú drágák voltak.
2011-ben a pezsgő, mérnökökkel teli és olcsó gyártási lehetőségekkel kecsegtető kínai tech metropoliszba Sencsenbe költözött, azzal a tervvel a fejében, hogy erre megoldást keres és talál. Létrehozta a saját cégét, beletolta az összes saját és édesanyja megtakarított pénzét. Az összes rendelkezésre álló tőkét arra áldozta, hogy felvegyen néhány mérnököt, és elkezdjen gyártani Dell és HP laptopokba szánt utángyártott akkumulátorokat, illetve hordozható, USB-n keresztül tölthető akkupakkokat. Ez utóbbi akkoriban komoly újdonságnak számított, ami megteremtette a túléléséhez szükséges szilárd alapokat.
Ez önmagában a nagy áttöréshez kevés lett volna, azonban 2013-ban előrobbant egy olyan megoldással, amely megváltoztatta a világot. Akkoriban nem létezett egységes gyors töltési szabvány. A nagy telefon- és notebook gyártó cégek saját töltőket használtak, amelyek nem voltak kompatibilisek a riválisok termékeivel.
Steven Yang, az Anker alapítója. Szlftvermérnökből lett dollármilliárdos.
Az Anker által kifejlesztett PowerIQ lényege, hogy a töltő képes felismerni a hozzá csatlakoztatott készülék típusát, majd automatikusan beállítja az optimális áramerősséget és teljesítményt, így a felhasználónak nem kell külön töltőt választania különböző eszközökhöz, miközben a töltés gyorsabbá és biztonságosabbá válik. A technológia a háttérben folyamatosan figyeli az elektromos paramétereket, például a feszültséget és az áramerősséget, és ezek alapján dinamikusan szabályozza az energiaátvitelt, ami nemcsak a hatékonyságot növeli, hanem csökkenti a túlmelegedés és a túltöltés kockázatát is.
A PowerIQ első verziói még főként hagyományos USB-portokon működtek, de a későbbi fejlesztések már együttműködnek az olyan szabványokkal is, mint a USB Power Delivery, így a technológia idővel alkalmazkodott az iparági fejlődéshez.
Bár a PowerIQ nem egy teljesen új fizikai töltési szabvány, hanem inkább egy intelligens vezérlési megoldás, jelentős szerepet játszott abban, hogy az Anker megbízható és felhasználóbarát töltési megoldásokat kínáló márkává váljon,
mivel képes volt áthidalni a különböző gyártók eltérő megoldásai közötti kompatibilitási problémákat. Emellett Anker Innovations az elsők között hozta be a tömegpiacra a GaN (gallium-nitrid) alapú töltőket, amelyek a gallium-nitride nevű új félvezető anyagra épülnek a hagyományos szilícium helyett. Előnye hogy sokkal hatékonyabb energiaátvitelt tesz lehetővé, miközben kevesebb hőt termel, így a töltők kisebbek, könnyebbek és nagyobb teljesítményűek lehetnek. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy olyan méretben lehet laptopokat is tölteni, mint korábban egy telefonos töltő, ami jelentős technológiai előrelépést jelentett a korábbi megoldásokhoz képest.
E két nagy innovációval pedig elérte azt, hogy a felhasználók mondjuk ne a Samsungtól vagy az Apple-től vásároljanak kiegészítőket, hanem tőle, amivel egy óriási piacot teremtett saját maga számára.
Az értékesítés forradalma
Hogy az Ankerben már az első pillanattól kezdve milyen potenciál volt az adatvezérelt fejlesztési stratégiának köszönhetően, jól mutatja, hogy az alapítást követő évben csatlakozott a még mindig igen kicsi, 10 főt foglalkoztató céghez egy igazi nagyágyú. Zhao Dongping a Google kínai értékesítési igazgatói székét hagyta ott, és hozott magával forradalmi szemléletet.
A 2010-es évek elején a hagyományos műszaki áruházak még megkerülhetetlennek számítottak, legalábbis az általános vélekedés szerint.
Az Anker viszont Zhao Dongping koncepcióját követve szakított ezzel, és csak és kizárólag az online értékesítésre, azon belül is kiemelten az Amazonra koncentrált.
Ezzel rengeteg költséget spóroltak meg, hiszen nem kellett azért fizetni, hogy belistázzák vagy a portfólióban tartsák őket a kereskedők. Az így megspórolt erőforrásokat pedig a fejlesztésre áldozták, illetve arra, hogy a lehető legalacsonyabban tartsák az árakat.
Kép: Anker Nebula
Szintén újszerű stratégia volt, hogy a PowerIQ technológia esetén sem volt prémium bevezető szakasz. Hiába volt jó a termék, amelyért sokan hajlandóak lettek volna extra árat is kifizetni, az a döntés született, hogy az eljárás kerüljön be a legolcsóbb Anker termékekbe is. Ez rövid távon anyagi hátránnyal járt, ám idővel bőven visszahozta az árát, és kulcsszerepet játszott a márkanév elterjedésében is világszerte. Már csak azért is fontos volt mindez, mert a vállalat sokáig egyáltalán nem költött kommunikációra, hirdetésekre, a brand népszerűsítésére.
Ökoszisztéma építés
Bár hivatalos adatok nem állnak rendelkezésre, a becslések alapján a bevétel három év alatt elérte a fél milliárd dollárt. E mérföldkő után pedig megkezdődött a terjeszkedés fázisa. A már más kínai cégeknél bevált stratégiát követve Steven Yang nyitott más termékcsaládok irányába, úgy, hogy mindegyik számára egy külön almárkát hozott létre. A laikusok azt hihetik, hogy teljesen függetlenek, hiszen semmilyen látványos jele nincs annak, hogy a nagy Anker Innovations csoporthoz tartoznának.
E megoldás előnye, hogy egyedileg lehet pozícionálni az egyes brandeket, így bizonyos termékcsaládokkal lőhet a konszern a prémium kategóriába is, másokkal pedig maradhat az alacsonyabb árszinten.
Anker
Az Anker maradt az eredeti energetikai megoldások márkája. E név alatt forgalmazzák az akkumulátorokat, kábeleket, töltőket, akkupakkokat.
Anker Solix
A cég ezzel a branddel belépett az egyre divatosabb hordozható, akár erkélyre is kitehető napelemek, mobil erőművek, nagyobb méretű napelemes energiatároló egységek és kemping energetikai rendszerek piacára.
Soundcore
Különféle audio eszközök, tehát hangfalak, mobil Bluetooth hangszórók, fej- és fülhallgatók számára hozták létre a beszédes nevű Soundcore márkát. Ezek tipikus tömegtermékek, amelyek az igen jó ár/érték aránnyal próbálnak tarolni, magyarul olcsónak számítanak a mai mezőnyben.
Kép: Soundcore
Eufy
Az okos otthon rendszerek és eszközök számára hozták létre az Eufy márkát. Itt megtalálhatóak érzékelők, biztonsági kamerák, 3D nyomtatók, okosszárak, robotporszívók és egyéb autonóm takarító eszközök, házirobotok.
Nebula
Mobil és otthoni projektorokat forgalmaznak e név alatt. Ezek között megtalálhatóak über prémium ligás termékek is. Többek között egy olyan mozgatható lézer projektor torony, amely tartalmaz egy hatalmas teljesítményű, beépített mélynyomós surround hangrendszert is. Csak e modell kifejlesztésére 8,5 millió dollárt sikerült összekalapozni a Kickstarteren, az ára pedig másfél millió forint.
Tehát létrejött egy olyan ökoszisztéma, amelynek egyes elemei szorosabban vagy lazán de kapcsolódhatnak egymáshoz.
Energiára, akkumulátorra minden ilyen elektronikai eszköznek szüksége van. De a Nebula projektorokat például integrálni lehet az okosotthon rendszerbe, és csatlakoztatható hozzájuk a Soundcore hangfalak vagy fülhallgatók.
Magyarországi terjeszkedés
2025-ben a csoport bevétele elérte a 4,1 milliárd dollárt, amely 20,6 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A bővülés elsősorban a Solix, Eufy és Soundcore alvállalatok jó teljesítményének köszönhető, és a konszern érezhetően nem akar veszíteni a lendületéből.
Ennek jegyében született a döntés, hogy a kelet-közép-európai régióban megerősíti a jelenlétét, ami hazánkat is érinti. Bár korábban is lehetett kapni nálunk jó néhány terméket, azonban ezek disztribútorokon keresztül érkeztek az országba.
Most viszont ez megváltozik, hiszen létrejön egy önálló hivatalos képviselet is úgy, hogy a disztribúciós partnerkapcsolatok is megmaradnak. Ennek köszönhetően nagy hangsúlyt tudnak fektetni a termékek értékesítésének támogatására.
Magyarán lesznek kommunikációs kampányok, akciók, amelyek a viszonteladók számára is vonzóbbá tehetik a brandeket. Emellett a most felálló csapat feladata lesz a márkaépítés, az új retail csatornák keresése, illetve az after sales tevékenység is gördülékenyebbé válhat, bár azzal eddig sem volt gond. Illetve természetesen a portfólió is folyamatosan bővül, és ha minden jól megy, akkor belátható időn belül a termékpaletta jó része elérhetővé válik majd hazánkban is.
