Az Alkotmánybíróság (Ab) visszautasította a Fidesz–KDNP beadványait, amelyekkel az ellenzéki pártok a 17. Alaptörvény-módosítás kulcselemeit próbálták megsemmisíttetni. A döntés politikai mérlege világos: érvényben maradnak a Tisza-kormány közjogi rendszerátalakításának lépései.
Előzmények. A Fidesz többek között Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatásának megszüntetését, az alkotmánybírákra bevezetett 70 éves korhatárt és a képviselői mandátumok időbeli korlátozását támadta. Az érvelés lényege az volt, hogy ezek nem valódi alkotmányos reformok, hanem konkrét személyek és politikai szereplők eltávolítására szabott rendelkezések. (A 70 éves korhatár miatt Polt Péter megbízatása is megszűnik, aki jelenleg még az Ab elnöke.)
Mi történt? Az Ab nem ment bele a tartalmi vitába, derül ki a testület ma közzétett döntéséből. A testület álláspontja szerint az Alaptörvény módosításait csak szűk körben, az elfogadás és kihirdetés formai szabályai alapján vizsgálhatja. Nem döntheti el, hogy egy kétharmaddal elfogadott alkotmánymódosítás politikailag igazságos, arányos vagy éppen személyre szabott-e. Mivel az indítványok lényegében ilyen tartalmi felülvizsgálatot kértek, azokat visszautasították. A tartalmi vizsgálatra vonatkozó korlátot amúgy korábban épp a Fidesz vezette be, ez alapján dobta vissza a közalapítványokkal kapcsolatos beadványokat is korábban az Ab.
