A piaci ár töredékéért használhatják a műhelyeket az egykori iskolaépületben, és már hatodik éve élnek ott, laza szimbiózisban: építészek, kortárs dizájnerek, táncosok, jelmezkészítők, független társulatok és filmesek.
„Kitaláltuk, hogy kellene egy speciális kellék a most készülő előadásunkhoz, a Burokhoz, amely a szülésről fog szólni. Ismertük a Bélaműhely nevű zenészcsapatot a földszintről, akik mindenféle tárgyból fura hangkeltő eszközöket csinálnak. Lementünk hozzájuk, és el is késztették nekünk, pont olyat, amilyenre vágytunk. Megmutatom, mert neve az nincs” – mondja Szabó Réka, a Tünet Együttes művészeti vezetője, és valamiféle amorf, egy szóval valóban le nem írható dolgot mutat, ami forog és golyók gurulnak végig rajta.
Efféle random együttműködés gyakran előfordul a Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorházban a bent dolgozó különféle alkotóműhelyek között. Persze az alkalmi kooperációkon kívül a mindennapokban is nyüzsgő közösségi élet folyik a II. kerületi épületben, ahol több mint 60 szervezet él és dolgozik egy fedél alatt. „Talán mi voltunk az elsők, akik 2012 őszén beköltöztünk, és a próbaterem meg az iroda mellett egy külön bejáratú erkély büszke tulajdonosa vagyunk” – meséli Réka.
A Tünet Együttes próbáján (Fotó: Egyed Péter)
Kisebbet álmodott
A 6700 négyzetméteres épület egykor szakközépiskoláknak adott otthont, ám a diákok lassan elfogytak, és a ház évekig üresen állt. A Füge (Függetlenül Egymással Közhasznú Egyesület) 2009-től fogta össze az egyre szaporodó független színházi társulatokat: segített nekik a pályázatírásban, pénzszerzésben, adminisztrációban, menedzsmentben. Közös ingatlanjuk azonban akkor még nem volt. A produkciós és ernyőszervezet alapítója, a színháztudomány szakon végzett Rozgonyi-Kulcsár Viktória egy ideje már gondolkodott azon, hogy jó lenne próbahelyekkel, irodákkal, afféle inkubátorház létrehozásával is segíteni a fiatal alkotókat – de álmában sem gondolta volna, hogy azonnal ekkora épületmonstrumot kell elmenedzselnie.
Rozgonyi-Kulcsár Viktória ügyvezető-elnök (Fotó: Hargitay Olivér)
Eleinte úgy volt, hogy csak két szintet laknak majd be a fügések, a fennmaradó szintekre egy nyelviskola jelentkezett be korábban az önkormányzatnál.
Aztán valahogy az övék lett az egész épület. Vikiék nem is gondolták, hogy ekkora kereslet lesz a termekre, csakhogy a kedvezményesen használatba vehető ingatlanok nyilván vonzók voltak a fiatal alkotóknak.
Lett is rögtön két kakukktojásuk: amikor még nem alakult ki, hogy milyen összetételű bérlőmixre vágytak, egy ügyvédi irodát és egy füllyukasztó szalont is befogadtak – ezek azóta is szépen elvannak a kreatív műhelyek között.
Tüll, motor és közösségi konyha
„A tüll mindig is divat volt, csak mostanában talán nem olyan drótszerű, hanem puhább, lágyabb” – mutatja a készülő egyedi esküvői ruhákat Bálint Sára, akinek az első emeleten van a szalonja.
„Épp hogy sikerült beslisszannom a nyitáskor, valójában már egy raktárnak szánt műhelyt kaptam meg” – mondja.
Korábban a belvárosban, a Kossuth Lajos utcában bérelt lakásműhelyt néhány másik dizájnerrel, ám azt hamar kinőtték. Az itteni laza hangulatot jobban szereti, és sok az együttműködési lehetőség a tagok között. Évad közben például jelmezeket is készít, és a háznak üléshuzatokat is tervezett a közös terekben elhelyezett kanapékra.
Bálint Sára műtermében (Fotó: Egyed Péter)
