Igen, ez az az Activision Blizzard, ami hónapok óta kétes hírnévben áll bizonyos részlegeit érintő, toxikus vállalati kultúrával és szexuális zaklatással kapcsolatos vádjai miatt.
Enélkül is észveszejtő lenne a most bejelentett felvásárlás, ezzel az adalékkal még inkább felfoghatatlan, ami történt.
Az apró betűs részletek
Bontsuk ki először a hivatalos bejelentést: a Microsoft hárommilliárd aktív videójátékosról beszél világszerte, ebből közel havi 400 millióan játszanak Activision Blizzard-címekkel. A felvásárlással – érthető módon – még tovább bővülő PC-s, konzolos, mobilos és felhőn keresztüli gaminggel, sőt metaverzumos fejlesztésekkel számol az ajánlattevő óriás. Satya Nadella, a Microsoft vezérigazgatója ki is emelte:
„A játékipar ma a legdinamikusabb és legizgalmasabb területe a szórakoztatóiparnak, legyen szó bármelyik platformról, és kulcsszerepet fog játszani a metaverzum platformok fejlesztésében.”
Részvényenként 95 dollárt perkál ki a Microsoft, így 45 százalékkal ígért rá a pénteki zárórára (a papírokkal fel is függesztették a kereskedést a bejelentés után), és így rúg az üzlet értéke is 68,7 milliárd dollárra, ez egyértelmű rekord az iparágban. Mindezt úgy, hogy a GTA-t is birtokló Take-Two pont a múlt héten kötött rekordüzletet a Zynga social media- és mobiljátékos fejlesztő-kiadóval. Az a deal idén nyáron véglegesedhet, az egybekelés értéke „holmi” 12,7 milliárd dollár.
Azt is mondja a Microsoft, ha lezárul a tranzakció, bevétel alapján a harmadik legnagyobb videójáték-cég lehet a kínai Tencent és a japán Sony után, ami az adásvétel méretét tekintve mondjuk elég szerény jóslat.
Az üzlet a több mint harmincéves múltra visszatekintő Activision Blizzard alá tartozó összes fejlesztőstúdiót, kiadót és franchise-t érinti. PC-n, konzolon és mobilkijelzőkön átívelő zsákmányról beszélhetünk olyan címekkel, mint minden idők legnagyobb lövöldözős franchise-a, a Call of Duty, a nagy múltú Warcraft (vele az online szerepjátékos slágercím, a World of Warcraft), a Candy Crush nevű mobilos őrület, az akció-szerepjátékos legendának számító Diablo, továbbá a Starcraft, a Tony Hawk, az Overwatch, a Spyro, a Hearthstone, a Guitar Hero vagy a Crash Bandicoot.
Ha már a Call of Dutyval elvesztettünk volna a felsorolás közben, az természetes, már ennek az egy portékának a felvásárlása is hihetetlen jelentőséggel bírt volna.
Az Xbox-stúdiók száma is immáron 30-ra fog nőni, érkezik többek közt a Blizzard Entertainment, az Infinity Ward, a King, a Sledgehammer Games, a Toys for Bob vagy a Treyarch.
Szédületes a Microsoft és az Activision Blizzard üzlete. Vagy mondjuk úgy, ijesztő? Fotó: Micosoft
A tranzakció zárultáig mindkét óriáscég működése független marad egymástól, és folytatja vezérigazgatói tevékenységét az Activision Blizzardnál az a Bobby Kotick is, akit a zaklatási botrányokban egyre közvetettebb bűnrészességgel vádolnak. Ugyanakkor a bejelentés arra is kitér, hogy ahogy zárul a deal, az Activision Blizzardért teljes egészében a Microsoft játékdivíziójának vezérigazgatója, Phil Spencer fog felelni. A szöveg nem tér ki arra egyértelműen, hogy Koticknak mi lesz a sorsa a legutolsó papírok aláírása után. Sőt, maga Kotick sem tudja megerősíteni a maradását, ahogy a The New York Timesnak is fogalmazott: ha kell, az üzlet zárása után is rendelkezésre áll.
Az üzlet várhatóan a 2023-as pénzügyi évben zárulhat, a Microsoftnál ez azt jelenti, hogy legkésőbb 2023. júnus 30-ig. Még előttünk állnak a szokásos lezárási feltételek, a hatósági felülvizsgálat, valamint az Activision Blizzard-részvényesek jóváhagyása is. A két fél igazgatósága már természetesen áldását adta a dealre.
Ennek kapcsán legfeljebb azt lehet még érdemes megemlíteni, hogy trösztellenes szempontból mennyire aggályos két ekkora szereplő találkozása: dollármilliárdos franchise-okkal a zsebében a Microsoft borzasztó mértékű előnyre tehet most szert, első blikkre sokat árthat ez a piaci versenynek és a konkurenciának is.
A jövő konzolháborúja
A médiaiparban háború van, minden fronton: ha van streamingháború meg tartalomháború, miért ne lehetne konzolháború is? Főleg, hogy ez jóval régebbre is nyúlik vissza: húsz éve hagyományosan a Microsoft-féle Xbox és a Sony-féle Playstation vívják a harcot, no nem mintha a japán Nintendo nevető harmadiknak számítana az ugyanolyan sikereses Wii és Switch konzoljaival. Az igények széles spektrumát mégis jellemzően az Xbox és a Playstation szokta lefedni. Jellemzően a Sony nyeri a csatákat, egyedül talán az Xbox 360 érája hozott feszes küzdelmet a két gyártó között.
A Sony sikereit általában az exkluzívan az ő gépeikre elérhető játékaikkal szokták magyarázni. Arzenáljában komoly fejlesztőgárdáról beszélhetünk: Naughty Dog (The Last of Us, Uncharted), Santa Monica Studio (God of War), Insomniac Games (Marvel’s Spider-Man), Poliphony Digital (Gran Turismo), és így tovább. A Sony belsős fejlesztései rendszerint óriási kritikai és közönségsikerek. Egy viszonylag friss bírálat a cég ellen viszont, hogy ha egyre inkább csak gigantikus költségvetésű projektekkel terveznek, az attól válhat fenntarthatatlanná, amikor már folyamat csak 250-300 millió dolláros költségvetésű, korábbi ötleteken alapuló címekben és folytatásokban fognak csak gondolkodni, melyek lefejlesztését csakis magas eladási számokkal és magasabb játékárakkal lehet majd biztosítani, ami akár a kis és közepes méretű produkciók halálát is jelenthetné a platformon. Ez a kritika történetesen egy korábbi Sony-vezér, Shawn Layden szájából is elhangzott.
Furcsa ezt pont a Microsoftról leírni, de az Xbox, ha úgy tetszik, demokratikusabb álláspontot képvisel.
Régen ez az online többjátékos funkciók (Xbox Live), ma inkább a felhő alapú szolgáltatások vagy az előfizetéses játéktár képében nyilvánul meg. Az Xbox, bár ma is létezik náluk konzolgenerációs szemlélet, hiszen bő egy éve piacra dobták az Xbox Series X és S gépeket, ma már azt vallja: nem feltétlen kell izmos számítógép vagy új generációs konzol még a legújabb játékaikhoz sem, felhőn keresztül egyre több kijelzőre (mobilra, tabletre, irodai laptopra) kiterjed ugyanis az ökoszisztéma. Ezek a hangok Phil Spencer vezetősége alatt erősödtek meg igazán, aki a gaming közösségben elfogadott, szimpatikus vezetőnek számít. Egyre inkább tekintenek rá úgy, mint az Xbox megmentőjére, melynek renoméját az előző generáció (Xbox One és One X) buktái eléggé megtépázták.
A mai nevén Xbox Game Studiosként üzemelő Microsoft-divízió eddig is rendelkezett egy-két nagynevű csapattal, pl. a Mojanggal (Minecraft) vagy a Rare-rel (Viva Pinata, Sea of Thieves), de főképp az elmúlt pár évben kapcsolt rá az anyacég a stúdiófelvásárlásra. A legnagyobbat mindenképp a Zenimax Media felvásárlása szólt 2020-2021-ben, a több mint 8 milliárd dolláros üzlettel jött a teljes Bethesda-csomag (The Elder Scrolls, Fallout), valamint olyan stúdiók is, mint az id (Doom) vagy az Arkane (Dishonored, Deathloop).
Ha egy cég Xbox-berkekbe kerül, játékos szemmel a legvonzóbb, ami ilyenkor történhet, az az, hogy tulajdonképpen a teljes stúdiókatalógus bekerül a havi akár 3 ezer forintért elérhető Game Pass játéktárába, a Microsoft kvázi saját Netflixébe, ami Xbox konzolon, PC-n, sőt Ultimate csomagban felhőn keresztül egyaránt nyúzható. Ennek üzleti nyereségessége mindig visszatérő vita, bár Spencer nemrég leszögezte: jelenleg igenis értelmezhető üzletileg a szolgáltatás, nem pedig csak pénzt égetnek.
A Microsoft most úgy fogalmazott: jelenleg több mint 25 millió előfizetője van a Game Passnek, és hát persze a terv az, hogy friss szerzeményük vadiúj és korábbi játékaiból, amennyit csak tudnak, elérhetővé tegyenek majd a havidíjas szolgáltatáson.
Hogy innentől Playstationre és Nintendóra már nem is jöhetnek Activision Blizzard-játékok, csak Xboxra és PC-re? Nos, a Zenimax-dealről is idővel kiderült, hogy a Microsoft a külsős platformokat sem engedi el, bár kétségkívül komoly ütőkártya ilyenkor egy-egy cím exkluzívvá tétele, mint amilyen Bethesda-fronton a most ősszel érkező Starfield nevű sci-fi játék is lesz.
A bejelentéssel a Microsoft azért leszögezte: az Activision Blizzard-játékok számtalan platformon élvezhetők most is, ezeknek a támogatásáról a továbbiakban sem mondanak le. Nyilván nem: még ha hozna is Xbox-gépeladásokban mondjuk egy exkluzívvá tett Call of Duty, őrültek lennének elengedni a Playstation-tábor kezét. Számítsunk tehát egy hibrid megoldásra, melynek értelemszerűen a Microsoft- és Xbox-pártiak élvezhetik majd jobban az előnyeit.
Metaverzum-elmélet, botrány botrány hátán
Cloudra vonatkozó javaslatok nemrég elhangzottak a teljes Microsoftot illetően is, mondván, a jövőjük a felhő lehet. Szinte rímel erre az Xbox- és Game Pass-féle ökoszisztéma, az előfizetéses játéktár gondolatával piaci híresztelések szerint ráadásul már a Playstation is nagyban szemez. Igen ám, ezeken, valamint a deal méretén túl mégis két dolog teszi igazán izgalmassá ezt a bejelentést.
Egyrészt, a metaverzumra vonatkozó félmondat aligha lehet ártalmatlan. A világ egyik legfelkapottabb buzzwordjéről beszélünk, ami szinte csak a koncepció- és üzletimodell-keresés fázisában tart, de máris nagy pénzekkel mocorog benne egy csomó szereplő, pláne azóta, amióta a Facebook névváltozással és nagy csinnadrattával beharangozott (néhol azért még üresnek tűnő) ambíciókkal vágott bele.
Elemzők már most úgy gondolják, hogy a Microsoft tulajdonképpen így váltott kedvezményes jegyet a metaverzumba, amivel nemcsak hogy kiszélesítheti mostani videójátékos tevékenységeit, de végső soron a gaminggel, ebből a jelenleg 180 milliárd dolláros szörnyiparágból sajtolhatnak ki pénzt mint metaverzumuk monetizációs lábával.
Mindezt rövid távon? Nem valószínű, arra ott lesz most az Xbox, a Game Pass vagy a PC-s közösség azok jelenlegi formájukban. De egy érdekes olvasat, hogy a Microsoft direkt ennyire masszív játékportfólióval és ennyi felhalmozott szakértelemmel nézne át a metaverzumba. Játékos szemmel is csábító lehet az ajánlat, bár itt kérdés az átmenet sebessége is, pláne egy annyira érzékeny célcsoportban, mint a hirtelen haragú, a social mediában bármi nekik nem tetsző dologba azonnal beleszálló gamerek.
Ami még Xbox-fronton egy kérdés, az a virtuális vagy kiterjesztett valóság esetleges bevezetése. Ebben kétségtelenül le vannak maradva a konkurens Playstationtől, pláne ami az utóbbi új generációs terveit illeti, igaz, azért a Playstation VR-t sem kapkodták eddig tonnaszámra a polcokról. Ettől még a periféria a szomszédnál már adott, az Xboxbál ez még nincs annyira tisztázva.
Hogy mitől kedvezményes ez a metaverzumba szóló jegy? Természetesen az Activision Blizzard súlyos ügyei miatt. Ahogy Dan Ives, a Wedbush Securities elemzője is fogalmazott a Bloombergnek:
így, hogy a cég részvényárfolyama jó ideje vergődik a balhék miatt, a Microsoft most láthatta meg a nagy lehetőséget, ennél jobb beszállási pontot aligha találhatott volna ennyire megnyerő játékportfólióval, amivel saját céljait is támogathatja.
Félreértés ne essék, a Microsoft, ha nem is ugyanabban a cipőben, de hasonlóban jár, ami a munkahelyi zaklatási ügyek vagy az azokhoz kapcsolódó céges vezérelvek vizsgálatát illeti. Alapvetően egy más cégeket is érintő, megoldásra váró iparági problémáról beszélünk. Az Activision Blizzard elleni vádak mégis a jelenkori játékipar talán legsúlyosabb ügye. A kaliforniai foglalkoztatási és lakhatási hivatal (Department of Fair Employment and Housing) tavaly nyáron emelt vádat a cég ellen toxikus, nők elleni vállalati kultúra miatt, hogy idővel a részvényesek is pert indítsanak a pénzügyi riportokban történt fals tájékoztatásért.
Házon belül és iparág szerte egyaránt nagy a felháborodás, tavaly ősszel pedig már Kotick neve is felmerült, mondván, állítólag évek óta tudott a cégben felröppent, szexuális zaklatásról és erőszakról szóló vádak egy részéről, csak falazásképpen nem számolt be róluk teljeskörűen a vezetőségnek, sőt Kotick elvileg maga is halálosan megfenyegette asszisztensét egy hangüzenetben.
Kotick 1991 óta áll az Activision (a Vivendivel való 2008-as egyesülés óta az Activision Blizzard) élén. Tagadhatatlanul hosszú karrierje ellenére megosztó figura: egyesek a franchise-aik túlontúl profitorientált kezelésével, mások irdatlan magas fizetéseivel nem voltak megelégedve az évek során. Esetleges bűnrészessége még hevesebb indulatokat szított, főleg, miután a vezetőség nemcsak hogy közleményben állt ki mellette, de állítólag még az ügyek hatására bevezetett zéró toleranciát sem tartották nála indokoltnak alkalmazni, mondván, már több mint tíz éve történhettek a róla állított dolgok, így bizonyíték sincs rájuk.
Kotick maga novemberben egy sajtóértesülés szerint állítólag úgy fogalmazott egy értekezlet során: ha nem sikerül mihamarább helyrehozni a cégben zajló problémákat, akkor megfontolja, hogy lemondjon-e. Eközben a Wall Street Journal relatíve friss értesülése szerint a botrány közepette is több tucatnyi alkalmazottat kirúgtak az elmúlt pár hónapban a viselkedésük miatt, csakhogy Kotick még ezeket az információkat is vissza kívánta tartani, nehogy rossz színben tűnjön fel a cég.
A mostani bejelentés valamelyest ezekre a problémákra is reflektált, bár lehet, hogy csak a kötelező köröket rótták le. A Microsoft kiállt az elfogadás, valamint a helyes bánásmód és munkahelyi környezet mellett, ahogy a kirekesztő magatartás ellen is. Mint vállalat szerte is teszik, úgy az Activision Blizzardra is ki fogják szépen terjeszteni ezeket az elveiket, a Microsoft szóvivője szerint pedig Kotick és Spencer együtt dolgoznak majd az egyesülés sikeres létrejöttén.
Igen ám, de hivatalosan tényleg nem tudni, mi várhat a most még a hivatalában maradt Kotickra azután, hogy Spencer fennhatósága alá kerül a másik cég is.
Visszatérve Spencer szinte makulátlan imidzsére: persze rögtön felröppentek már azok a forgatókönyvek is, hogy bizony majd ő mentheti meg a céget Koticktól, méghozzá egyetlen tollvonással. Ennyire azért ne szaladjunk előre, annyit jegyezzünk csak meg, hogy az Activision Blizzard-alkalmazottaktól egyelőre optimista hangok szivárgonak, örülnek az Xbox-stúdióknál tapasztalható kellemesebb légkörnek, annak viszont nem, hogy Kotick, megszedve magát az üzlettel, szép csendben távozhat majd a cégtől.
Bobby Kotick, az Activision Blizzard vezérigazgatója.
Újabb hét, újabb rekord
Érdemes idebiggyeszteni Spencer novemberi nyilatkozatát a Kotick-féle híresztelésekre. Akkor úgy fogalmazott, hogy újraértékelik a céggel való együttműködésüket. Mondani sem kell, a zaklatási botrányok miatt sokan itt bojkottra vagy szankciókra gondolhattak – nem arra, hogy 68 milliárd dollárral csengetnek a kapunál.
Őrületes konszolidációs hullám uralkodik a játékiparban. Felvásárlási szempontból 2021 rekordévnek bizonyult, 2022-ben pedig a Take-Two és a Zynga rúgta be máris az ajtót a maguk rekordbizniszével. Lassan már az a hét számít csodának, ahol nem jön egy nagyobb hal a kisebbért. Most a nagy hal jött a nagyért: 2022. január 18-a a nap, amivel mondhatni minden megváltozott a játékiparban, vele együtt az Activision Blizzardban is.
Kérdés, hogy profitálni tud-e a cég a Microsoft jelenlétéből és videójátékos divíziójának jó hírű kultúrájából. Közben azért félve várom, jövő héten kinek akad újabb bejelenteni-valója.
Borítókép: Call of Duty: Vanguard. Fotó: Activision Publishing
