„Az egyetlen megoldás számomra, ha törlik a fiókomat, mert anyagi nehézségeim vannak a játék miatt” – nem egyszer landolt hasonló levél a Magyarországon is elérhető közösségi kaszinók postaládájában. A letöltés ingyenes, de egy gombnyomással több ezer forintért lehet zsetonokat venni a korlátlan unaloműzéshez. Vannak játékosok, akik több mint egymillió dollárt költöttek már el, volt, aki öngyilkosságon gondolkodott, mások jelzáloghitelt vettek fel a házukra.
Az unalom előszelénél első dolgunk odakapni a telefonunkhoz, és végeláthatatlan görgetésbe, mémnézegetésbe, csetelésbe kezdeni. Ilyenkor mindenféle hirdetések ömlenek ránk, akár valamilyen kaszinójáték is szembe jöhet. Ártatlannak tűnik, hiszen csak egy játék, de tettek egy csavart a rendszerbe:
igazi pénzért vehetsz játékpénzt, de a nyereményt sosem válthatod be valódi forintra.
Rengetegen sétálnak bele ebbe a csapdába, és persze vannak, akik tényleg csak párat pörgetnek az ingyenes tokenekkel, de olyanok is akadnak, akiknek milliói mentek rá az unaloműzésre.
Mára egy 11 milliárd dolláros (nagyjából 3,4 billió forint) piac épült a játékok köré. A fejlesztőket már többször beperelték, de jogilag nehezen megfogható a jelenség, mert hivatalosan nem minősül szerencsejátéknak. Felmerülhet, miért nem lépnek fel szigorúbban az olyan nagy platformok, mint az Apple vagy a Meta, de a válasz egyszerű: az alkalmazáson belüli vásárlások után ők is nagyot profitálnak.
Percek alatt mínusz négyszázezer
„Az első számú közösségi kaszinó, 1500+ játék és 300+ exkluzív tartalom”
– ugranak le a képernyőről a hatalmas betűk a High 5 Casino megnyitásakor. A háttérben fülig érő szájjal mutogat lájkokat egy férfi, mögötte pár köteg zöldhasúval. Kisebb betűmérettel azt is írják, hogy náluk vannak a legjobb szorzók, és igény szerint ingyenes pörgetések is. Majd az apró betűs résznél, folyamatos nagybetűs írással tüntetik fel, hogy nincs szükség valódi vásárlásra.
Pár másodperc alatt sikerül beregisztrálni, és egy öltönyös bagoly köszönt, aki elfogadtatja velem az utoljára novemberben frissített általános szerződési feltételeket. Ebben leghangsúlyosabban azt emelik ki, hogy nincs szükség valós pénzre, és a játék kizárólag szórakoztatási célt szolgál, nem minősül szerencsejátéknak. Arra is kitérnek, hogy a játékosok valódi pénzért virtuális zsetonokat vásárolhatnak, de a nyeremények semmilyen formában nem válthatók valódi pénzre.
A belépéskor egészen az irányítószámig lebontva meg kell adni a lakcímet, majd felugrik egy újabb ablak a bagollyal, aki megajándékoz egymilliónyi játékpénzzel. Ennek a szimbóluma nagyon hajaz a dollárjelre, de jogi okokból nem használnak valós valutát. A regisztrációért cserébe 40 ezernyi token is a ház ajándéka, és rögtön kapok 15 ingyenes pörgetést is, amikkel összesen ötszáz pénzt nyerek.
Többféle játék közül lehet válogatni, de igazából mindnek ugyanaz a lényege: egyetlen gomb megnyomásával lehet kipörgetni szimbólumokat, és minél több azonos kerül elénk, annál többet nyerünk. A tétek terén van különbség a játékok között, van, ahol 20 ezer a minimum, míg máshol 50 ezer, de akár több milliót is fel lehet tenni egy pörgetésre.
Screenshot
Óvatosan játszva is sikerült elveszítenem négyszázezret pár percen belül, ami alapján nem tarthat ki sokáig az egymillió sem. A türelmesebbeknek talán nem lesz gondjuk ezzel, mert mindig jönnek ingyenes pörgetések, amikkel vissza lehet szerezni néhány ezret, de az adrenalinbombára vágyóknál hamar eljöhet a pont, hogy milliós tételekben szeretnének betenni pénzt. Ennek sincs akadálya, ugyanis valódi pénzért bármikor vehetünk még tokeneket.
A vásárlás gombra kattintva hat csomag ugrik fel, a legolcsóbb 999 forintba kerül, ezért 7 millió játékbeli token jár és még néhány extra juttatás, míg a legnagyobb csomag 45 ezer forintba kerül és 1,8 milliárd zseton jár érte.
Van, aki több mint 300 millió forintot költött már el így.
Beetetik a bálnákat
Annak ellenére, hogy valódi pénzt nem lehet nyerni, ezek a kaszinószerű játékok elképesztő bevételt termelnek: 2025-ben több mint 11 milliárd dollárt hoztak a Sensor Tower piackutató cég adatai szerint. Emellett sajnos valódi károkat is okoznak: egyes játékosok több mint egymillió dollárt költöttek el, volt, aki öngyilkosságon gondolkodott, mások jelzáloghitelt vettek fel a házukra, vagy a házasságuk ment rá a függőségre.
A jelenséggel a Bloomberg foglalkozott május elején részletesebben a játékokkal kapcsolatos bírósági perek alapján. A problémát az általam is kipróbált High 5 Casino ügyfélszolgálata és egy kétségbeesett játékos közötti beszélgetés szemlélteti igazán. Az alábbi szöveggel kereste meg a céget egy játékos:
„A játékok szórakoztatóak, de problémám van, és abba kellene hagynom, mert már kicsit függőség lett belőle, és teljesen elszabadult nálam a kreditek vásárlása… kicsit szégyellem is bevallani. Az egyetlen megoldás számomra az, ha törlik a fiókomat, mert anyagi nehézségeim vannak a játék miatt (egyedül élek, és az unalom miatt ragadtam bele). Köszönöm a megértést! Ez csak az én gyengeségem.”
A Bloomberg az Egyesült Államokra fókuszál, ebből kiindulva azt írják, hogy ami ezután történt, az egy szabályozott kaszinóban vagy sportfogadási oldalon törvénysértés lenne. Ugyanis ha egy játékos azt mondja, hogy szerencsejáték-függő, egyedül él, anyagi gondjai vannak és elvesztette a kontrollt, akkor arra a legtöbb államban kötelező lenne reagálni, segítséget ajánlani, például felvenni az illetőt egy tiltólistára.
Viszont a fejlesztők ragaszkodnak ahhoz, hogy ezek a telefonos alkalmazások nem rendes szerencsejátékok, hanem úgynevezett közösségi kaszinók. A Magyarországon is elérhető High 5 Casino, a Jackpot Party, a Slotomania és hasonló appok szórakoztató, ingyenes időtöltésként hirdetik magukat.
„Köszönjük, hogy írt nekünk” – válaszolta a problémákat felsoroló üzenetre egy ügyintéző, és felajánlotta, hogy lezárják a fiókot. Végül azonban mégsem ezt tették. „Sajnálnánk elveszíteni önt, ezért inkább lezártuk a zsetonvásárlási lehetőséget, hogy ne tudjon többé pénzt költeni – írta a High 5 munkatársa. – Emellett hűsége jutalmául egymilliárd zsetont írtunk jóvá a számláján.” Az összeg napokig elegendő játékidőt biztosított.
Felmerül a kérdés, hogy vajon a cég számolt azzal, hogy ez akár arra is ösztönözhet egy magát függőnek nevező játékost, hogy új fizetési profilt hozzon létre és később újra költeni kezdjen. Amikor ezt a kérdést tavaly bírósághoz vitték, a cég vezérigazgatója, Anthony Singer, azt válaszolta, hogy nem.
Ez csak egy volt a sok kérdőjel közül, amiket Singernek egy washingtoni, Tacoma városában zajló, több hasonló cég ellen indított perben meg kellett magyaráznia. A pert azért indították, mert a vád szerint a vállalat megsérti az állami szerencsejáték-törvényeket. Singer ezzel az első olyan közösségi kaszinó-vezető lett, akit nyílt bíróságon kérdeztek ki az iparág rejtett működéséről.
A tárgyalásokon kiderült, hogy a nagy költésű játékosokat a cégen belül bálnáknak hívták, és külön stratégiákat dolgoztak ki a visszacsábításukra, ha inaktívvá váltak. Az is gyakori taktika, hogy zsetonégető játékokba terelnek embereket, ami elsőre jutalomnak tűnhet, mert exkluzív hozzáférést adnak egy plusz szolgáltatáshoz, de valójában úgy vannak kialakítva, hogy gyorsan elfogyjon a játékos pénze, és újra költenie kelljen.
A játék soha nem ér véget, csak egyre drágább lesz.
Fotó: képernyőkép
Félmilliárdos megegyezés – peren kívül
A közösségi kaszinó üzletág, akárcsak a hagyományos szerencsejáték, szűk felhasználói rétegre épül, akik rengeteget költenek, és nehezen tudnak leállni. Az egész a 2010-es évek elején kezdődött, amikor a DoubleDown Casino és később a Slotomania berobbantak a piacra, és milliókat szippantottak be, köztük azt a szűk, kevesebb önuralommal rendelkező réteget is.
A Bloomberg személyes tragédiákat is említ, egy amerikai nő például egy családi trauma után kezdett el játszani, majd közel 50 ezer dollárt veszített, eladósodott, és az adófizetéssel is elmaradt.
Az ilyen esetek sokáig jogi szürkezónában maradtak, mert a cégek azzal érveltek, hogy a virtuális zsetonoknak nincs valódi értékük. Egy amerikai bíróság azonban 2018-ban kimondta, hogy igenis van, hiszen lehetővé teszik a játék folytatását. Ez nyitotta meg az utat a perek előtt, amelyek végül több céget is kártérítésre kényszerítettek, bár a vállalatok továbbra is kitartanak amellett, hogy nem szerencsejáték a szolgáltatásuk.
A High 5 nem hátrált meg, végigvitte az ügyet a bíróságon. Az esküdtszék végül közel 25 millió dolláros kártérítés megfizetésére kötelezte a céget, amely később peren kívül megegyezett a felperesekkel. Azóta kivonultak Washington államból, máshol azonban továbbra is zavartalanul működnek.
A többi cég (Playtika, Big Fish Casino, Zynga, SciPlay, DoubleDown) egyből a peren kívüli megegyezést választotta, megállapodásaik összértéke meghaladta a félmilliárd dollárt. Nagy összegnek tűnik, de az elrettentéshez nem volt elég.
A DoubleDown például ma is elképesztő bevételt termel, a Bloomberg azt írja, hogy tavaly 360 millió dolláros forgalom mellett 103 millió dollár profitot ért el. A legfrissebb beszámolójukból az is kiderül, mennyire épül a nagy költőkre a modell:
a felhasználók mindössze nagyjából 8 százaléka fizet egyáltalán a játékban, ők viszont átlagosan több mint 2800 dollárt (a cikk írásakor 857 ezer forint) költöttek egy év alatt.
Más nyertesek is vannak
A kaszinóknál használt metódus sokkal elterjedtebb, mint elsőre gondolnánk. Ma már számos olyan játékban is megjelenik, amelyek nem kifejezetten szerencsejátékok. A nyerőgépekhez hasonló elemek beépültek fantasy, lövöldözős vagy akár gyerekeknek szóló játékokba is. Még a Hasbro is ilyen irányba vitte a Monopolyt, amikor a digitalizációval próbáltak dobni a relevanciájukon. A Monopoly Go! alkalmazás 2023 óta több mint 6 milliárd dollár bevételt hozott, főként a játékon belüli vásárlásokból.
A rendszerben a nagy technológiai platformok is kulcsszereplők. Az Apple, a Google és a Meta akár 30 százalékos jutalékot is levonhatnak az alkalmazáson belüli vásárlásokból, és közülük az Apple lehet a legnagyobb nyertes.
Az App Store-ban történik a legtöbb mobilos vásárlás, és a Bloomberg elemzése szerint a cég annyi bevételt termelhet a játékokból, mint laptopeladásokból,
bár ezt maga az Apple vitatja, mondván, a becslés nem a saját mutatóikon alapszik.
Amikor a játékfejlesztők ellen indított perek sorra egyezséggel zárultak, az ügyvédi iroda új irányba ment tovább, és már a tech óriásokat is célkeresztbe vette. Azzal vádolják az Apple, a Google és a Meta vállalatokat, hogy aktívan részt vesznek egy illegális szerencsejáték-ökoszisztéma működtetésében, amely felhasználókat használ ki és milliárdokat termel. Per már biztosan lesz az ügyből, de a tárgyalás időpontját még nem tűzték ki.
