Hárman indultak, ma már több mint harmincezren dolgoznak az Asseco cégcsoportnál. Az informatikai vállalat a nemzetközi szaktudást ötvözi a helyi piacok ismeretével, így segítve a bankok, az egészségügyi szolgáltatók és a közigazgatás működését. Vezetői most Budapestre látogattak, ahol október elején a Marriott Hotelben tartott konferencián meséltek nekünk a magyar fejlesztésekben rejlő lehetőségekről is.
1991-ben, amikor az Asseco elindult, még kevesen ismerték fel a szoftverfejlesztés üzleti értékét a régióban. Mára a lengyel vállalat nemzetközi cégcsoporttá nőtte ki magát. A siker hátterében következetes üzleti filozófia áll: a jó gyakorlatok megosztása mellett nagyban építenek a helyi tudásra is.
„A kilencvenes évek elején Lengyelországban az ügyfelek inkább a hardver értékét ismerték fel, a szoftverét kevésbé. Míg Amerikában több millió dollárért értékesítettek informatikai rendszereket, a lengyel fejlesztők olykor százezer zlotyért sem tudták eladni a saját megoldásaikat” – idézi fel Adam Góral, az Asseco csoport alapító elnöke. Az Asseco mégis kitartott a szoftverfejlesztés mellett: olyan digitális megoldásokban gondolkodtak, amelyek biztos alapot nyújtanak az ügyfeleiknek. Góral szerint ez bizonyult a legjobb stratégiai döntésnek.
Jozef Klein és Adam Góral
A fordulópont egy elutasítás volt
Az alapító felidézi: miután egy francia bank felvásárolt egy lengyel pénzintézetet, közölték, hogy bár elégedettek az Assecóval, nem kívánják folytatni az együttműködést. A lengyel céget ugyanis túl kicsinek tartották ahhoz, hogy hosszú távon számoljanak vele. „Ez a döntés számomra fontos tanulsággal szolgált: a technológiai tudás önmagában nem elegendő. Megfelelő vállalati méretre és nemzetközi jelenlétre van szükség” – mondja Góral.
Ekkor fordult a figyelme Szlovákia felé, ahol hasonló helyzetben lévő informatikai vállalatokat keresett. Így a 2004-es szlovákiai akvizíció a későbbi nemzetközi növekedés alapját teremtette meg. Jozef Klein, az Asseco Central Europe vezérigazgatója szerint a közép-európai cégek összefogásával olyan vállalatcsoportot hoztak létre, ami a nemzetközi szereplőkkel is versenyképes lehet. Így érkeztek meg Csehországba, Magyarországra, Ausztriába és Németországba is.
Nem akarják lecserélni a helyi rendszereket
Az Asseco modelljében a felvásárolt vállalatok nagyfokú önállóságot gyakorolnak. Ez létfontosságú olyan ágazatokban, ahol az informatikai rendszerek összefonódnak az adott ország jogrendjével és intézményeivel. Egy magyar vállalat például joggal tarthatna attól, hogy a lengyel tulajdonos saját rendszerre cseréli a helyben fejlesztett megoldást.
Az Asseco vezetőinek azonban nem ez a célja: „A helyi cégek továbbfejleszthetik a saját termékeiket, miközben hozzáférnek a nemzetközi cégcsoport technológiáihoz is. Ha a fejlesztés nem tart lépést a piaci igényekkel, a csoporton belül elérhető lehet egy másik országban már bevált megoldás” – emeli ki Klein. A vezetők ezért egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a közös komponensek alkalmazására és az országok közti tudásmegosztásra. A modell így a nemzetközi háttér előnyeit ötvözi a helyi ügyféligények közvetlen ismeretével.
Magyar fejlesztések
A magyar leányvállalat egyre jelentősebb az egészségügyi informatika területén. A cél itt is olyan szakmai megoldások megosztása, amelyek különböző környezetekben alkalmazhatók. Hasonló az együttműködés a bankszektorban, a biztosítási és társadalombiztosítási informatikában is. Klein felidézi, hogy Magyarországon eredetileg két vállalatot vásároltak fel, amelyeket később összevontak, most pedig új növekedési lehetőségeket látnak a magyar piacon: „Az Asseco Magyarország kórházi rendszereket fejleszt és működtet. Jelenleg új járóbeteg-ellátási megoldáson dolgozik, amelyet később Csehországban is szeretnénk alkalmazni. Magyarországon ma a kórházi informatikai piac közel felét birtokoljuk, és a választások után még nagyobb potenciált látunk benne” – mondja.
Pásztohai Sándor, az Asseco Central Europe Magyarország Zrt. vezérigazgatója hozzáteszi: „Magyarország sok lehetőséget és időt vesztegetett el az elmúlt években. A legnagyobb kihívást az elmaradott kórházi struktúra, a hiányzó munkaerő és a forráshiány hármasából előálló nem hatékony, minőségileg nem megfelelő működés jelenti.
A hatékonyság és a minőség két olyan terület, ahol az Asseco segíteni tudna a kormányzatnak a stratégia kialakításában, és a legmegfelelőbb megoldások megtalálásában.
Ma ugyanis megfelelő informatikai támogatás nélkül nem lehet hatékony és minőségi rendszereket kialakítani.”
Pásztohai Sándor
Góral is optimistán beszél az ország jövőjéről, hangsúlyozva a magyarok iránti barátságot és szolidaritást: „Mi, lengyelek mindig is szerettük a magyarokat. A nyolcvanas években még ide is jártunk vásárolni, hiszen jóval előttünk jártak gazdaságilag. Szeretnénk szorosabbra fűzni gazdasági kapcsolatainkat Magyarországgal, és jelentősen növelni kívánjuk itteni jelenlétünket, amelyhez olyan partnereket keresünk, akik készek csatlakozni föderális nemzetközi hálózatunkhoz, hogy együtt erősítsük Magyarország digitalizációját.”
Európa nem engedheti meg magának a teljes technológiai függőséget
Az alapító szerint a tech-szuverenitás kérdése túlmutat az üzleti szempontokon. A kritikus szervezetek működése egyre inkább szoftverfüggő, ezért nem mindegy, kinek a kezébe kerül az ellenőrzésük. Európa különösen az amerikai adatbáziskezelő rendszerek, operációs rendszerek és programozási eszközök területén vált kiszolgáltatottá.
„Bár a teljes függetlenség nem reális elképzelés, a teljes függőség is veszélyes, akár az Egyesült Államokról, akár Kínáról beszélünk. Egy szolgáltató bármikor azt mondhatja: eddig százat fizettél, mostantól kétszázat kérek! Soha nem akartuk ilyen helyzetbe hozni az ügyfeleinket, ezért nem sablonos megoldásokat erőltetünk rájuk, hanem az országok közti tudásmegosztásra építünk” – fogalmaz. Ugyanakkor elismeri, hogy az önállóság megteremtése nem egyszerű. A globális szereplők előnyét nehéz ledolgozni, és a cégek nem vállalhatnak indokolatlan kockázatot a tech-függetlenség érdekében. Az európai versenyképesség erősítéséhez inkább együttműködésre lenne szükség:
„Álmom, hogy létrehozzuk az Európai Egyesült Államokat. Különböző országok vagyunk, de le kell ülnünk, és meg kell határoznunk, mi az, ami közös bennünk” – hangsúlyozza.
Föderálisabb Európai Uniót képzel el, amelyben az országok megőrzik saját karakterüket, ám a közös érdekeket is képviselik. Úgy véli, az Egyesült Államok példája azt mutatja, hogy a sokszínűség és a közös politikai keretek nem feltétlenül zárják ki egymást.
Az AI nem helyettesíti az ágazati tudást
Az Asseco vezetői az AI térnyerését sem fenyegetésként, hanem lehetőségként értékelik. Az egyes országok vállalatai saját AI-eszközöket fejleszthetnek, miközben a nemzetközi szervezet közös működési alapelveket is kialakít.
„Akinek nincs megfelelő tudása, tapasztalata és történeti rálátása, az önmagában ezzel a technológiával sem fog pénzt keresni. Az AI csak eszköz, mint egy laptop vagy egy szerver, de a releváns tudás nélkül nem tudjuk hatékonyan alkalmazni” – mondja Klein. Ezzel Pásztohai Sándor is egyetért:
„Nem az AI teremt értéket, az csak egy a korábbiaknál jóval hatékony eszköz, de ami értékes, azt szakértő emberek adják hozzá. Számunkra az üzleti tudás a legnagyobb érték, amit a tehetséges kollégáink biztosítanak.”
Egy kórház informatikai rendszerének fejlesztéséhez például nem elegendő az automatizáció: érteni kell az egészségügyi intézmények működését, az orvosok és más szakemberek igényeit, valamint a helyi szabályozási környezetet is. A vezetők szerint éppen ez a mély ágazati tudás az Asseco legfontosabb versenyelőnye.
Az Asseco sikere tehát egyúttal a közép-európai techvállalatok lehetőségeit is megmutatja: a nemzetközi méret, a helyi szakértelem és az országok közti együttműködés olyan versenyelőnyt jelenthet, amit önmagában sem a tőke, sem a legújabb technológia nem képes helyettesíteni. (x)
