A 2002-ben alapított STS Group mára hazánk öt legnagyobb energetikai fővállalkozójának egyike. Közel százfős csapattal és másfél gigawatt naperőművi kapacitással csaknem 24 milliárd forintos árbevételt értek el, amivel alaposan felülmúlták a maguk elé kitűzött célokat. A siker annak is köszönhető, hogy az elmúlt évek átpolitizált piacán tudatosan választották a szakmai függetlenséget, mégha emiatt el is estek egy-egy tendertől. A következő évektől tisztességesebb versenyt, kapacitásbővítést és saját szélenergia-portfoliót remélnek.
A megújuló energián alapuló és hibrid erőművek, alállomások, kapcsolóállomások, illetve távvezetékek tervezésére, fejlesztésére, üzembe helyezésére, üzemeltetésére szakosodott STS Group jelentősen felülmúlta hét évvel ezelőtti terveit. A magyarországi székhelyű EPC vállalatról 2019-ben írtunk, „Mertek újra kicsik lenni” címmel. Akkor nyolcmilliárdos árbevételt reméltek, amit a kedvezőtlen piaci körülmények és a szektor átpolitizáltsága ellenére háromszorosan túlszárnyalták.
Gyepes Balázs tulajdonos-ügyvezető elárulta: az utóbbi években több olyan helyzet adódott, amikor úgy tűnt, minden elveszhet. „Ilyen volt az ukrajnai háború kitörése után a Sberbank csődje, ami miatt a cégcsoport pénzeszközeinek 80 százaléka majdnem egy egész évre beragadt, vagy amikor egy előrehaladott fővállalkozói munkánknál a megrendelő közölte, hogy nincs pénze.” A cégvezető hangsúlyozta: végül minden helyzetből jól jöttek ki, és ezt három kulcsadat szemlélteti a legjobban.
„Az éves árbevételünk 2025-ben közel 24 milliárd forint volt, a munkavállalói létszámunk közel 100 fő, miközben már 1,5 gigawattnyi naperőmű fűződik a nevünkhöz.”
Energiapiac a NER árnyékában
Egy olyan iparágban működni, mint az energetika, ahol a szabályozási környezet, az engedélyeztetés és a hálózati csatlakozás ezer szállal kötődik az államhoz, sosem független a politikától. Az energiaszektor lett az egyik leginkább átpolitizált terület a NER idején, amit az STS Group összetett és mélyen tanulságos időszakként élt meg.
Gyepes Balázs úgy véli, a korábbi kormányzatnak voltak előremutató intézkedései: a naperőművi beruházások korai támogatása olyan piaci dinamikát teremtett, amelyet az STS a szakmai felkészültségének köszönhetően a saját javára tudott fordítani. A háztartási, illetve ipari naperőművek robbanásszerű terjedése miatt aztán a szabályozási környezet kiszámíthatatlanná vált, és „kaotikus állapotokat” idézett elő a piacon.
„Egy idő után azt éreztük, senki sem mer felelős döntést hozni, miközben a halaszthatatlan energetikai reformok és hálózatfejlesztések lelassultak vagy teljesen megrekedtek” – idézte fel, megjegyezve, hogy „bizonyos szempontból szükség is volt fékre, hisz a napelemes piacon túl nagy lett a lendület, és a végén már teljesen átgondolatlan, szakmailag kérdéses gigaprojektek jelentek meg”.
„Rengeteg tendert nyertünk NER-közeli társaságoknál, aztán, mégsem velünk szerződtek. Megtanultuk: a nyílt licitek után az első pár alkalom kivételével már nem sem szabad előre örülni.”
Az átpolitizáltság legfájóbb pontja a piaci verseny torzulása volt. A hátszéllel rendelkezők előnyei felülírták a tisztán szakmai szempontokat, és az az eset is „jól tükrözi hogyan működött a NER”, amikor egy korábbi partnerük engedély nélkül felhasználta az STS csoportnál kidolgozott know-how-t.
Piaci átrendeződés: hogyan tovább, energiaipar?
A politikai fordulat teljesen átrajzolhatja a magyar energetika tájképét. Az uniós Helyreállítási és Ellenállási Eszköz (RRF) források megnyitása áttörést jelent a sokáig odázott hálózati beruházások számára. A kritikus állapotba került villamosenergia-hálózat rekonstrukciója és kapacitásbővítése nem halasztható tovább, és a forráshiány megszűnésével elindulhatnak azok a fejlesztések, amelyekre a szektornak hosszú ideje égető szüksége van.
„Nagy várakozásokkal tekintünk a tenderek elé, mert bízunk benne, hogy az új kormányzat alatt tisztább, átláthatóbb és tisztességesebb piaci verseny alakul ki.”
Gyepes Balázs hangsúlyozta: az RRF-forrásokból finanszírozott beruházások lefedéséhez elengedhetetlen a mérnöki szaktudás és az érdemi kivitelezői kapacitás – márpedig e két erőforrást mindig is az olyan vállalatok biztosították, mint az STS Group. Ennek ellenére sok cég a NER-be ágyazottsága miatt tudott nagy projekteket nyerni, de ők most nehéz helyzetbe kerülhetnek.
„Nem szeretnék álnaivnak tűnni: számítunk rá, hogy egyes versenytársaink a politikai támogatás hiányában meggyengülnek.”
Bár ezek a cégek eddig is ugyanazokat a szakképzett alvállalkozói köröket mozgatták, mint a piac többi szereplője, az STS úgy hozza még jobb helyzetbe magát, hogy folyamatosan toborozza az új szakembereket, így „a piaci tisztulás és az átrendeződés óriási növekedési lehetőséget jelent”.
Az STS igazi erősségei: család, barátság, szakmaiság
A multitőkével vagy a politikailag támogatott óriásokkal szemben az STS Group kétségtelen versenyelőnnyel bír. „Talán arrogánsnak hangzik, de meggyőződésem, hogy a nálunk meglévő vállalati kultúrát és összetartást nem lehet lemásolni. A cégcsoport tulajdonosi és igazgatósági köre családtagokból áll, a felsővezetők a személyes barátaim. Ez olyan különleges kohéziót, bizalmat és operatív rugalmasságot ad a mindennapokban, amit semmilyen multinacionális bürokrácia vagy tőkealap nem képes reprodukálni” – szögezte le Gyepes Balázs.
A másik döntő tényező a szakmai hitelesség: a felsővezetés nem pénzügyi befektetőkből vagy politikai kinevezettekből, hanem felkészült energetikai és villamosmérnökökből áll. „Nekem mindig gyanúsak azok a KKV-k, amelyek egy mélyen műszaki piacon működnek, de egyetlen mérnököt sem tudnak felmutatni a felsővezetésükben. Mi viszont értünk ahhoz, amit csinálunk.”
Ezt a kiválóságot példázza a cégcsoport nemrég lezárt beruházása: létrehozták az ország legnagyobb vanádium-elektrolit alapú kolokációs energiatároló projektjét. „Úttörő munka, hiszen a szabályozási és jogi környezet hiányosságaitól kezdve az elszigetelt szereplők összehangolásán át az akkreditációs folyamatokig minden lépésnél akadályokba ütköztünk. A mérnöki tudásunk és az ambiciózus hozzáállásunk nélkül ez a beruházás sosem valósult volna meg.”
„Készen állunk a szélenergia-versenyre is”
Balázs hozzáfűzte: bár a korábbi szabályozás lényegében betiltotta a szélerőművek építését Magyarországon – és a kiosztott 700 megawattos kapacitás „kizárólag két érdekcsoport kezébe vándorolt, miközben szakmai érvek nem feltétlenül támasztották alá ezt a döntést” –, a szegmensben ismét van potenciál.
„Új szelek fújnak, és szakmai alapú, kiszámítható jövőt ígérnek. Lehet, hogy nem az STS áll a pole pozícióban a szélerőműveknél, de nem maradunk a boxban, az biztos! Készen állunk a versenyre.”
Az STS Group életében most kezdődik az a transzformáció, amely komplex energetikai cégcsoporttá formálja a céget. A stratégia alapja a saját tulajdonú energiatermelő és tároló kapacitások drasztikus növelése: 10 megawatt naperőművel és 21 megawatt energiatároló kapacitással rendelkeznek, amit a következő három évben 100-100 megawattra terveznek bővíteni – 50 megawatt szélerőmű-kapacitás saját portfólióba építése mellett.
„A földrajzi terjeszkedésünk is folyamatos: a meglévő három telephelyünk mellett hamarosan megnyitjuk a negyediket, a déli országrészben. Ezzel párhuzamosan az O&M üzletágunkat önálló vállalkozásba szerveztük, mert bár korábban kizárólag a saját erőművek üzemeltetését vállaltuk, megnyitjuk a szolgáltatást a teljes piac előtt, és egy jelentős külső portfólió menedzselését célozzuk meg.”
A növekedési láncolat utolsó láncszeme az energiakereskedelem és az aggregáció: az STS Group a saját és a kezelt termelői és tárolói kapacitásokat egy aggregátori platformon keresztül vinné piacra, így a teljes értékláncot lefedné, a tervezéstől a hálózati csatlakozáson és kivitelezésen át az energiakereskedelemig.
„3-5 év múlva egy olyan STS-t szeretnék vezetni, amely strukturáltabb, átláthatóbb, jelen van a környező országok piacain is, de a magját továbbra is a családi összetartás, a mérnöki tisztesség és a közös értékek jelentik. Közel 20 év után ,mernünk kell újra nagyok lenni! ” – jelentette ki Gyepes Balázs.
