McMenemy Márk és Szomoru Miklós szerint: igen.
Tényleg 2026 forró nyara volt a hátralévő életünk leghűvösebb nyara? Lehet. De hogy lesznek így kertjeink, erdeink, zöld növényeink? A Green Team tudja, és meg is mutatja a sorozat következő szériájában a Spektrum Home-on. Atlasz-leander, csörgőfa és más, a klímaváltozáshoz jól alkalmazkodó fajok, különleges öntözési technikák, kísérletezés, új növénytársulások. A negyvenfokos nyarakban is zöldellő kertek víziója – és a megvalósításhoz vezető út.
Meleg de nem mediterrán
Kiégett növények, sivatagosodó kertek teszik fel a kérdést 2026-ban: hogy lehet ezt túlélni? A gyors válasz: ha nálunk is mediterrán nyarak vannak, ültessünk mediterrán flórát. Nyáron működik is – de decembertől márciusig, a mínuszokban nem fog. „Nincs tengerünk, a párát semmi nem pótolja, meg vannak a kemény teleink is – sorolja Szomoru Miklós – Magyarország nem lett mediterrán, maradt száraz kontinentális, de egyre szélsőségesebbek a telek és a nyarak is. Így speciális fajtákra van szükségünk.” És példát is hoz: a marokkói Atlasz-hegység leandere például szereti a forró nyarat, de közben akár mínusz 17 fokot is kibír. Okos növényválasztással zöldellő kertünk lehet egész évben. Ezt kell most megtanulni, kikísérletezni, hogy pontosan mely fajokra támaszkodhatunk.
A hortenziák kora lejárt?
A kertész szakma nem gyászol, hanem kísérletezik – és megosztja a tapasztalatokat. A Green Team úgy látja, hogy a kertész szakma nem csügged, depresszió és szorongás helyett a kertészek lázasan készülnek az ültetési szezonra. Rekordot döntött a mályvacserje népszerűsége – mert a nagymamák lenézett dísznövénye az idei forró nyár végén is vidáman virágzott. Sokan fedeznek fel észak-amerikai prérikre, ázsiai sztyeppékre jellemző fajokat.
„Újra kell hangolnunk, mit tartunk szépnek – mondja Márk – mert a flóra együtt változik az éghajlattal. A klimatizált kertészetekből tavasszal kiültetett bugás hortenziák például gyönyörűek, de egy ilyen bokor életben tartásához szükséges vízmennyiséggel akár egy egész kertet is el lehet látni, ha a forró, száraz klímát kedvelő növényekkel ültetjük be.” És jönnek az új talajtakarók, mert a vízigényes, magas hőmérsékeltre rendkívül érzékeny angol gyep már Angliában is küzd az életben maradásért – így nekünk egyértelműen más utat kell találnunk.
Hogyan beszéljünk a növényekkel?
Kérdezzünk jól. A Green Team javaslata: egy sarok a kertben, amit beültetünk új fajokkal most ősszel, választ ad kérdéseinkre egy év múlva. Mert nincs kész recept, inkább az ötlet-kísérlet-tanulság hármasa működik ebben az átmeneti időben. Ráadásul kérdezzünk jókor. Mert ültetési szezonból sem lesz kettő mostantól. Az ősz lesz a főszezon, mert így a facsemetének van ideje megerősödni a forróság előtt. A tavasszal kiültetett töveket akklimatizálódás közben már érheti olyan hősokk – gondoljunk csak az idei júniusra – amit nem tudnak túlélni. De ez igaz minden növényre: a stáb az idei szériában például egy tavaly telepített évelőágyáshoz megy majd vissza, hogy kiderüljön: melyek azok a fajok, amelyekre a melegedésben is támaszkodhatunk. „Az élet írja a forgatókönyvet, és hozza a fordulatokat – meséli Miklós – például a csörgőfa volt számomra a nyár legnagyobb meglepetése. Szeptember elején szinte sértetlenek, miközben évtizedes nyírfaligetek pusztultak ki országszerte. A „mindent kibíró” akácligetek is kiszáradtak, a bükk és a tölgy is szenved. Meg kell találnunk az új fáinkat. Sokan fordulnak a kacsurafa, a júdásfa vagy az ámbrafa felé. És persze egyes a fajokon belül fajtk között is óriási a különbség – van 1500 és 300 milliméteres csapadékhoz szoktatott genetika is.”
Talajélet és vízmegtartás
Az idei nyár egyértelművé tette: mulcsozás és szervesanyag nélkül a kertek öntözés mellett is kiégnek. Ugyan még mindig halomban áll a nitrites műtrágya az üzletek polcain, hiába tudjuk, hogy káros, kizsigereli a talajt, hosszú távon rombol, nem épít, már szerencsére vannak alternatívák is. Talajkezelő szerek és akár biostimulánsok. „Korszerű talajkezeléssel 2%-ról 13%-ra tornásztam fel a kerti talajom szervesanyag-tartalmát – mondja Miklós – ez négyzetméterenként több száz liter vízmegtakarítást jelent szezononként.”
Víz, víz, víz
Öntözés nélkül ma már nem lehet esztétikus kertet fenntartani – ezt minden kertben kénytelenek leszünk elfogadni. „Öntözéses kultúrák virágoztak a legszárazabb, legforróbb afrikai klímán is – hoz történelmi példát Márk – teljesen értelmetlen vitatni: a növényeknek szüksége van öntözésre. Csak az nem mindegy, hogyan mennyit és mikor öntözünk.” Mert a megoldás ma már nem a slaggal álldogálás vagy a vödör, hanem az okos csepegtető rendszer: hajnalban működtessük, mikor legkisebb a párolgás – és persze ekkor a legkisebb a terhelés a hálózaton is. Apró adagokban, a gyökérzónába kell juttatni a vizet. „Egy ilyen berendezés beruházással jár – de hosszú távon megtérül majd – mondja Márk – ha esővízgyűjtéssel tudjuk kombinálni, akkor különösen. Ez a tudatosság – mulcsozással, talajkezeléssel és okos növényválasztással kiegészülve – viszi túl a kertet a következő negyvenfokos nyáron.”
Megmentheti-e a kert a világot?
McMenemy Márk kedvenc kérdésére a saját válasza az, hogy igen. Nem azért, mert a magánkertek önmagukban megoldják a klímaváltozást, hanem mert kicsiben pontosan azt az együttműködést modellezik a természettel, amire globálisan is szükség lenne. Minden tudatosan kialakított kert egy kis ökológiai oázis. A klímaváltozás nagy kérdésére magánemberként, kicsiben, a kertünkkel adhatunk választ. (x)
Premier: 2026.10.10. 21:00, Spektrum Home
