Ma már nem feltétlenül kell fejlesztőcsapat ahhoz, hogy egy vállalkozó saját digitális megoldást hozzon létre. A mesterséges intelligencia olyan lehetőségeket tesz elérhetővé, amelyek korábban komoly beruházást és speciális szakértelmet igényeltek. Ez pedig nemcsak a vállalkozások működését, hanem a piaci verseny feltételeit is átírja.
Magyarország digitális felzárkózása évek óta komoly kihívás. A 2022-es DESI-rangsorban a 27 uniós tagállam közül mindössze a 22. helyen állt.¹ Három évvel később a legalább tízfős magyar vállalkozásoknak csupán 10,4 százaléka használt mesterséges intelligenciát, szemben a 20 százalékos uniós átlaggal.² A felzárkózást a hazai vállalati szerkezet is nehezíti: 2026 júliusában a működő vállalkozások mintegy 95 százaléka 0–9 fős vagy ismeretlen létszámú volt.³ Ezeknél a mikrovállalkozásoknál ritkán van külön informatikus vagy fejlesztésre szánt keret, ezért a digitális fejlesztés náluk még nehezebben valósul meg.
Az AI éppen a digitális lemaradás egyik legnagyobb akadályát, a pénz és a szaktudás hiányát segíthet leküzdeni. Ma már olyan digitális megoldások is létrehozhatók egyszerű szöveges utasításokkal, amelyek korábban komoly fejlesztési erőforrásokat igényeltek.
Erre épít a november 3-án elindult Suara by Billingo, a mintegy negyed millió felhasználóval rendelkező Billingo új, magyar nyelvű vibe coding platformja.4 Segítségével programozói tudás nélkül készíthetők például üzleti alkalmazások, szoftverek, játékok, webshopok vagy bármilyen weboldal. Egy vállalkozó így minden külső segítség nélkül, saját maga is megvalósíthatja és üzemeltetheti digitális ötleteit.
Egy digitális megoldás fejlesztése eddig jellemzően rengeteg időt, pénzt és szakértelmet igényelt, amit sok kisebb vállalkozás egyszerűen nem engedhetett meg magának. A technológia fejlődése most ezeket a korlátokat bontja le, és azok előtt is új lehetőségeket nyit, akik eddig kevesebb erőforrásból gazdálkodhattak” – fogalmaz Sárospataki Albert, a Billingo vezérigazgatója.
Az új lehetőségekhez új szemlélet is kell
A technológiai akadályok csökkenése ugyanakkor önmagában nem garantálja az üzleti sikert. Ahogy egyre könnyebbé válik digitális megoldásokat létrehozni, úgy értékelődhet fel a vállalkozói kreativitás, a szakértelem és a hitelesség.
Ehhez kapcsolódik Szűcs Gergely hamarosan megjelenő könyve, Az énmárkád anatómiája, amelynek kiadását a Billingo is támogatta. A tudatos énmárkaépítés és az új technológiák ugyanis egymást erősíthetik: az egyik abban segít, hogy a vállalkozó megmutassa, milyen értéket képvisel, a másik abban, hogy ötleteit könnyebben meg is valósíthassa.
Az énmárkád anatómiája
Hiúság, státuszigény, kíváncsiság, küldetéstudat: énmárkánkat emberi vágyaink és félelmeink is formálják. De mitől leszünk hitelesek azok szemében, akiknek a véleménye számít nekünk? Szűcs Gergely Énmárkád anatómiája című könyve a retorika, az evolúció, a pszichológia és az antropológia nézőpontjából vizsgálja, hogyan alakítjuk a rólunk élő képet, és hogyan találunk kapcsolódást másokhoz. Arra hív, hogy felismerjük saját mozgatórugóinkat, és tudatosítsuk, milyen karaktert, milyen étoszt képviselünk a szakmai és a magánéletünkben. Vezetőknek, szakértőknek, alkotóknak és mindazoknak szól, akik szeretnék megérteni, mitől válhatnak mások számára relevánssá, és milyen közösséghez szeretnének tartozni. A kapcsolódás alapja az önismeret. A Forbes ajánlásával megjelenő kötet támogatója a Billingo.
Attól, hogy valaki néhány mondatból képes weboldalt építeni, még nem fogják automatikusan őt választani az ügyfelek. A bizalmat a szakértelem és a hitelesség teremti meg. Mi azért dolgozunk, hogy amikor ez megvan, a megvalósítás ne akadjon el időn, pénzen vagy technológiai korlátokon” – mondja hozzá Sárospataki Albert.
A változás gazdasági és társadalmi jelentősége éppen ebben rejlik. A technológiai belépési korlátok csökkenésével több pályakezdő, szabadúszó és mikrovállalkozó számára válhat reális lehetőséggé az önálló és gyors vállalkozásindítás, az új üzleti ötletek tesztelése vagy a nagyobb szereplőkkel való versenyzés.
A következő évek egyik legnagyobb változása tehát nem feltétlenül az lesz, hogy a technológia egyre többet tud. Hanem az, hogy egyre többen tudnak majd kezdeni vele valamit.
Források a szerkesztőségnek
- [1] Európai Bizottság – DESI 2022, Magyarország. A digitális fejlettségi rangsor 22. helyezése. Forrás
Shaping Europe’s digital future+1
- [2] Eurostat – The use of artificial intelligence (AI) technologies in the European Union, 2026. Magyarország 10,4%, EU 20,0% (2025-ös adatok). Forrás – PDF, 1. táblázat ec.europa.eu+1
- [3] KSH – Működő vállalkozások létszám-kategóriák szerint. 2026. július: 865 864 vállalkozás, ebből 826 296 a 0–9 fős vagy ismeretlen létszámú kategóriában. Forrás ksh.hu
- [4] Billingo – Vállalati háttéradatok. Több mint 300 ezer felhasználó.
- [5] Forbes Next Big Thing 2026. Szűcs Gergely könyve és konferenciaszereplése. Forrás