Kérdezett: Schwarz Gábor, Zsigmond Viktor
Hogyan került a pályára?
Kereskedő családból származom, felmenőim házaló ügynökök voltak Franciaországban. Tanulmányaim után a Richemont csoportnál kezdtem dolgozni, cipők, gyöngyök, órák és belsőépítészeti dekorelemek menedzselésével foglalkoztam.
Milyen trendeket jósol az óraiparban?
Manapság már hetente jelennek meg újabb márkák, miután alacsonyabb lett a belépési korlát, és csökkennek a gyártók költségei. A korábbi modellben a piacot három-négy nagyobb márka uralta, ezek ugyanazt a receptet követték: vintage dizájn, emblematikus modellek újrakiadása, márkaboltok kialakítása.
Mintegy ellenpólusként jelentek meg az úgynevezett microbrandek (szűk körben ismert, egy-egy niche szegmenst célzó márkák – a szerk.). Ezek elkezdték leutánozni a nagy gyártókat, csak sokkal jutányosabb árkategóriában kínálják a termékeiket. Azokat a vásárlókat tudják megszólítani, akik még nem mélyültek el annyira ebben a világban. Hogy a költségeiket tovább csökkentsék, az ügyfélnek közvetlenül eladás (direct-to-consumer, azaz D2C modell) is jól bevált technika lett. Mint két rétegmárka tulajdonosa, szeretnék mindkét irányzatból kimaradni.
Miért döntött úgy, hogy megvásárolja a korábban becsődölt Ikepodot?
Vannak formabontó márkák, amiknek nem lenne szabad eltűnniük. Ezért vágtam bele ötvenöt évesen a projektbe, annak ellenére, hogy sokan megpróbáltak eltántorítani tőle. Az Ikepodot 2017-ben vásároltam meg, rendkívül jó időpont volt a márka újraindítására egy Kickstarter-kampánnyal. Közösségi támogatással szinte bármilyen projektet meg lehet valósítani, ha van elegendő érdeklődő.
Volt korábbi, személyes kapcsolódása a márkához?
A 90-es és a 2000-es években nagy rajongója voltam az Ikepodnak, még ha nekem elérhetetlennek is bizonyult. Akkoriban egy átlagos Rolex kétszeresébe került. Marc Newson első koncepciója igazi újdonságnak számított: a modern formák, valamint az integrált szíj használata egyáltalán nem volt mindennapi.
A 94-es indulás után a márka kétszer is szünetelt, hivatalosan is kimondhattuk, hogy az Ikepod megszűnt. Így a felvásárlás után elkezdtem a márka régi életének DNS-ét tovább örökítő, de jutányos árú órákat készíteni.
Kik a legnagyobb versenytársak?
Lehet, hogy nagyképűnek hangzik, de úgy gondolom, hogy az Ikepodnak nincs ellenfele a piacon. Ha valakinek tetszik a stílusa, akkor mást nem igazán fog találni, hiszen a dizájn, a koncepció nagyon egyedi.
Az Ikepod után a Klokerst is felvásárolta. Miért?
A Klokerst csak idén vettem meg. Az utóbbi évek egyetlen igazi innovációját mutatta be a különleges időkijelző felületével. A tranzakció nem volt sem rövid, sem egyszerű, de hát erről szól az óraipar: türelmesnek, kitartónak kell lenni.
Hogyan értékeli a két óramárka növekedési lehetőségeit?
Ha tíz éven belül a gyerekeim nem akarják átvenni a márkát, el kell gondolkoznom az Ikepod jövőjéről. A dizájnban rejlő potenciál végeláthatatlan, ezért nincs felső határa a bővülésnek. A Klokers gyorsabb fejlődésnek néz elébe, mivel ez az egyetlen óramárka, aminek nagyon újszerű, logarlécszerű számlapja van.
Lát esélyt rá, hogy eladja a márkáit, vagy inkább a terjeszkedés a fő csapásirány?
Rendszeresen kapok ajánlatokat, de jelenleg egyiket sem tervezem eladni. Ugyanakkor más márkákat sem tervezek felvásárolni.
Mi a titkos összetevő az igencsak megosztó formákkal dolgozó Ikepod vagy a Klokers sikere mögött?
Az Ikepodot és a Klokerst vagy imádod, vagy utálod. A sokadik egyszerű márka helyett mi jobbak, mások akartunk lenni. Az eladások pedig visszaigazolták, hogy a különlegességeket keresők körében mindkettő sikeres.
