Miért érnek többet a cseh és lengyel cégek a magyaroknál? Mit kellene másképp csinálniuk a hazai vállalkozásoknak, hogy felkerüljenek a nemzetközi térképre? Szendrői Gáborral, a Concorde MB Partners ügyvezető partnerével a magyar gazdaság növekedési korlátairól, a rendszerváltás örökségéről és a sikeres cégépítés valódi receptjéről beszélgettünk a Forbes Deal podcastban.
Nemcsak a piac mérete és a földrajzi elhelyezkedés számít, hanem az is, hogyan épül fel egy cég
A szlovák vállalatok sok szempontból hasonló cipőben járnak, mint a magyarok, a csehek és a lengyelek viszont több előnnyel indultak. Szendrői Gábor szerint nemcsak a piac mérete vagy a földrajzi helyzet számít: a cégek felépítése is sokat nyom a latban. Csehországban és Lengyelországban gyakoribb a tulajdonostól független, profi menedzsment, erős középvezetői réteggel. A történelmi különbségek is velünk maradtak. A privatizáció másképp alakította a vállalkozói világot: a cseh cégek könnyebben jutottak nyugati piacokra, a lengyelek pedig a nagy belső piacból és a német közelségből profitáltak. A magyar cégeknek így nemcsak a növekedésért, hanem már azért is többet kellett dolgozniuk, hogy egyáltalán rajtvonalhoz álljanak.
Nem teljesen ugyanolyanok a cégek. Tapasztalataink szerint egy átlagos cseh vagy lengyel cégben gyakrabban látunk professzionális felállást, vagyis független menedzsmentet, amely nemcsak független felső vezetésből, hanem jól kiépített középvezetésből is áll.
Márkázás: nem elég jónak lenni, annak is kell látszani
A magyar cégek nemzetközi versenyképességének egyik kevésbé látványos, mégis fontos eleme a márkaépítés. Szendrői Gábor szerint ezen a téren különösen nagy a lemaradásunk: miközben a cseh vagy lengyel vállalatok között több olyan akad, amelynek nevét és logóját a régióban is jól ismerik, Magyarországról alig tudunk hasonló példákat mondani. Hosszú a lista az egykor ikonikus, ma már kevésbé ismert márkákból. A B2B-piacon még nehezebb a helyzet: sok cég kiváló terméket gyárt, de a neve sosem jut el a végfelhasználóhoz. Pedig a márka nem díszítés, hanem üzleti érték: bizalmat, ismertséget és növekedési lehetőséget teremt.
De hát hány ma is működő magyar cég logója ismerhető fel nemcsak Magyarországon, hanem mondjuk egész Közép-Kelet-Európában? Talán az OTP-é, a Richteré és a Wizz Airé, amennyiben a Wizz Airt még magyarnak tartjuk.