Luxus, újraépített homlokzatok és súlyos kérdések a közpénzek felhasználásáról.
Mi történt? Vitézy Dávid szerint a Budai Várban tett látogatása után még világosabban látszik, milyen prioritások mentén működött az állam az elmúlt években. A politikus a Facebookon arról írt, hogy bár úgy érezte, már nehezen tudná meglepni a magyar állam működése, a Budai Várban látottak teljesen megdöbbentették.
Fotó: Vitézy Dávid / Facebook
Két fotót is megosztott, az egyiken a Miniszterelnöki Kabinetiroda exkluzív tetőterasza és az oda vezető lépcső, a másikon pedig a Belügyminisztérium egyik tárgyalója látható a Szentháromság téren. Kiemelte, hogy egyik sem eredeti történelmi épület, hiába kelthetik ezt a benyomást.
Fotó: Vitézy Dávid / Facebook
Pazarlás. Vitézy úgy véli, sok százmilliárd forint ment el arra, hogy a kormányzás központját a Budai Várba költöztessék, miközben erről soha nem kérdezték meg az embereket. Szerinte a közszolgáltatások folyamatos romlása mellett ez lett az építéspolitika legfőbb prioritása, a Horthy-korszak díszleteinek vasbetonból történő újjáépítése, kívül műemléki hatással, belül pedig túlzó luxussal. Felidézte a kórházak állapotáról szóló vitákat, az utak rossz minőségét, valamint azt is, hogy az elvont adóbevételek szerinte végül ilyen reprezentatív palotákban kötöttek ki. Közben pedig a valódi, műemléki belvárosi Belügyminisztérium épületét eladták külföldi befektetőknek.
Háttér. A kabinetminisztérium épülete valójában 2021 és 2025 között készült el, a régi Vöröskereszt-székház homlokzatát idézve, rendkívül fényűző kivitelben. A Belügyminisztérium esetében is teljesen új építésű homlokzatról van szó, amely 2018 és 2022 között valósult meg. Vitézy szerint különösen visszás, hogy miközben ezekre hatalmas összegek jutottak, ugyanebben az időszakban pénzhiányra hivatkozva elmaradtak fontos közlekedési fejlesztések, például az 50 éves HÉV-szerelvények cseréje vagy vasútállomások felújítása.
