Az infláció felfutása a magyar jegybanknak is nagy fejfájást okoz, de felemás és óvatos lépésekkel küzd az elszálló árak ellen. A piac szkeptikusnak tűnik, ez az euró-forint árfolyamon látszik leginkább.
2013-tól a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank (MNB) alacsonyan tartott kamatszinttel, hitelprogramokkal és a forint leértékelésével élénkítette a gazdaságot – summázta az Alapblogon írt személy oldalán a neves befektető, Zsiday Vikor az elmúlt hét év monetáris politikáját. Noha a jegybank mindig azt mondta, nincs „árfolyamcélja”, a felfutó infláció mellett így sem lépett olyan huszárosan mint a régiós központi bankok, a nagyobb arányú kamatemelések helyett inkább megnyitotta a kamatfolyosót, ami tény, nagyobb rugalmasságot adott a kamatok alakítására, ugyanakkor az elmúlt hetek alapján egyértelműnek tűnik, a piac nem hitte, hogy a jegybank komolyan nekifeszülne a forint erősítésének.
Zsiday szerint ennek most vége. Mint írja, a forint folyamatos leértékelésével a jegybank elveszítette hitelességét, ami megemelte az inflációs várakozásokat, ráadásul az elmúlt években az EU munkaerőpiacának elszívó hatása és a hazai gazdasági fellendülés miatt folyamatos munkaerőhiány alakult ki, ami felfelé nyomta a béreket. Az importárak és a bérek folyamatos növekedése, valamint a forintra és inflációra vonatkozó várakozások miatt
