Egy stratégiai jelentőségű állami cég eladása után meglepően gyorsan kezdett visszafolyni a pénz az új tulajdonoshoz.
Mi történ? A G7 alapos cikkben foglalkozik a MÁV járműjavító hálózatának értékesítésével. A cikkükben rámutatnak arra, hogy az ügylet számos kérdést felvet: sem a pontos döntéshozatali folyamat, sem a nyilvános versenyeztetés nem átlátható.
Ugyanakkor a vevők nagyon jól jártak a stratégiai jelentőségű állami cég felvásárlásával, és nagyon hamar pénzt tudtak kivenni belőle.
Részletek. A MÁV korábban saját rendszerén belül működtetett járműjavító hálózatának kulcselemeit egyetlen cégbe szervezte, majd ezt a vállalatot 2024-ben nagyrészt értékesítette a Magyar Vagon csoportnak.
A Magyar Vagon néven futó cégcsoport kezdetben a később hadügyminiszterré avanzsált Szalay-Bobrovniczky Kristóf és a jobboldali elitképző Matthias Corvinus Collegiumot alapító Tombor András kezében volt, később Szalay-Bobrovniczkyt a Mol-vezér Hernádi Zsolt váltotta, írja a G7.
Adásvétel. A rendelkezésre álló pénzügyi adatok alapján a cég háromnegyedét mintegy 8,4 milliárd forintért adhatták el, miközben az eszközök és a működés alapján ennek akár a többszörösét is érhette. A vevő mögött álló struktúra végén a feltételezések szerint Hernádi Zsolt érdekeltségei állhatnak, bár a tulajdonosi láncot magántőkealap rejti.
Jó üzlet. A tranzakció különösen azért figyelemre méltó, mert az új tulajdonos már rövid időn belül jelentős osztalékhoz jutott: egy éven belül a vételár 26 százaléka vissza is áramlott hozzá. Eközben a cég nyereségessége látványosan nőtt, részben úgy, hogy továbbra is nagyrészt állami megrendelésekből működik.
Kérdések. A történet nemcsak az árazás miatt érdekes, hanem azért is, mert jogi és átláthatósági kérdéseket vet fel az állami vagyon értékesítésének módjáról. Az ügy részletei alapján sokakban merül fel a kérdés: valóban a közérdek érvényesült-e az üzlet során.
