A bizalmi vagyonkezelési struktúrát fogja vizsgálni a NAV. A cél, hogy ne adóelkerülésre használják.
Mi történt? Az új kormány a bizalmi vagyonkezelési (bvk) konstrukciók adószabályainak szigorítása mellett kötelező NAV-ellenőrzést is bevezetne a már létrejött struktúrákra, írja a Portfolio. A cél azoknak a vagyonkezeléseknek a feltárása, amelyeket elsősorban adóelőnyök megszerzése érdekében hoztak létre, és amelyeknél az adóhatóság szerint rendeltetésellenes joggyakorlás történt.
A törvényjavaslat szerint a NAV-nak 2026. augusztus 31-től kellene megkezdenie az ellenőrzéseket. Első körben azokat a kezelt vagyonokat vizsgálnák, amelyek vagyonkezelőjét 2023. szeptember 12. előtt vették nyilvántartásba. 2028-tól már minden bizalmi vagyonkezelési struktúra ellenőrzés alá kerülhet. Az sem jelent automatikus mentességet, ha a vagyonkezelési jogviszony időközben megszűnt: ilyen esetben a NAV a vagyonrendelővel, az alapítóval vagy a csatlakozóval szemben folytathatja le a vizsgálatot.
Az adóhatóság elsősorban azt nézi majd, hogy a vagyonkezelésnek volt-e valódi, az adómegtakarításon túlmutató célja. Vizsgálhatják többek között, hogy ki kezdeményezte a vagyonrendelést, ki gyakorolta ténylegesen a kontrollt a vagyon felett, mennyi idő telt el a vagyonrendelés és az első kifizetés között, illetve milyen okból történt vagyonjuttatás.
Kiemelt figyelmet kaphatnak azok a konstrukciók, amelyekben a kedvezményezett rövid időn belül hozzájutott a vagyonhoz, például egy korábban felértékelt eszköz vagy üzletrész értékesítéséből származó nyereséghez. A NAV azt is vizsgálhatja, hogy a kedvezményezetti kifizetések nem valójában más típusú jövedelmek álcázására szolgáltak-e.
