A többi közép-kelet-európai valutához viszonyítva a horvát kuna volt az egyik legstabilabb az elmúlt tizenöt évben. Mivel a horvát gazdaság nagymértékben függ az Európai Uniótól, az EUR/HRK a helyi devizapiaci kereskedések meghatározó devizapárja. A stabilitást most kissé kikezdte a turizmust földhöz vágó koronavírus-járvány – van optimista és pesszimista forgatókönyv is.
Fontos kiindulópont, hogy az EUR/HRK árfolyamot alapvetően a devizapiac kínálati-keresleti helyzete határozza meg, de szükség esetén a horvát nemzeti bank (CNB) is beavatkozik a folyamatokba (például euróvásárlással vagy a helyi bankoknak történő eladással). Ez elsősorban akkor történik meg, ha a CNB úgy véli, hogy az árfolyamingadozás túlzott, vagy azzá válhat. Ezt a stratégiát a nemzeti bank az árfolyamnak az árképzésben játszott jelentős szerepe miatt folytatja, illetve annak érdekében, hogy az árfolyam devizában nyilvántartott államadósságra gyakorolt hatását befolyásolja.
Érdekes, hogy a CNB nem határoz meg alsó és felső árfolyamhatárt, amelyet meg lehetne védeni. Ennek ellenére az utóbbi 15 év azt mutatja, hogy az EUR/HRK végig szűk, körülbelül 9,3 százalékos sávban mozgott: a megfigyelt időszakban a legmagasabb árfolyam 2015 februárjában 7,7240 volt, míg a legalacsonyabb árfolyamot 2008 novemberében figyelhettük meg, ez 7,0680 volt. A devizapár éven belüli mozgása is viszonylag kiszámítható volt, a második és harmadik negyedéveket az EUR/HRK lefelé mutató nyomása (a kuna erősödése) jellemezte, míg az első és az utolsó negyedévekben a felfelé irányuló nyomás (a kuna gyengülése) volt jellemző.
