Papíron ugyan erősödik a magyar kiskereskedelem, miközben az üzletek száma, a foglalkoztatás és a beruházások is kedvezőtlen irányba mozdulnak.
Mi történt? Első ránézésre javuló pályán van a magyar kiskereskedelem, az idei első félévben 4,5 százalékkal nőtt a forgalom éves összevetésben, szemben a tavalyi 3,4 százalékos bővüléssel. Az MBH Bank elemzése azonban felhívja a figyelmet, hogy a valós kép ennél sokkal árnyaltabb, az emelkedésben jelentős szerepe volt az üzemanyag-fogyasztásnak, amelyet a korábbi pánikvásárlások és betárazások is megdobtak. Üzemanyag nélkül már csak 3,8 százalékos növekedés látszik, ami alig haladja meg a tavalyi 3,6 százalékot – vagyis a szektor valójában inkább stagnál.
Aggasztó jelek. Az egyes üzlettípusok között ráadásul jelentős különbségek alakultak ki. Az élelmiszer-szaküzletek forgalmi volumene már tavaly is csökkent, és ez a tendencia idén is folytatódott. Az MBH szerint ebben szerepet játszhat az árrésstop közvetett hatása, hiszen a visszaesés éppen az intézkedés bevezetésével egy időben indult. A bank elemzése egyúttal arra is rámutat, hogy a növekvő forgalom ellenére folytatódik a kiskereskedelem koncentrációja és a boltok bezárása.
