Csányi Péternek volt egy fogadása a választásokról, de elvesztette. Az OTP vezére szerint reális az euró bevezetése Magyarországon, és egy hiteles euróterv gyorsan lenyomhatná a kamatokat. Csakhogy a magyar gazdaság nagyon kötött pályán mozog, és az euróhoz két kormány is kell.
Forbes.hu: Mi volt az első gondolata április 12-én, amikor kezdtek jönni a választási eredmények?
Csányi Péter: A Tisza győzelme nem lepett meg, az elsöprő mértéke viszont igen. Meg a részvételi arány. Volt egy fogadásom néhány ismerősömmel, amiben én 72–73 százalékra tippeltem. Egyáltalán nem számítottam nyolcvanszázalékos részvételre.
És milyen hangulatban ment be másnap reggel dolgozni?
Nyugodtan. Szerintem nyugodtabban, mint néhány más ember máshová. Mivel van egy önálló, a kormánytól független stratégiánk, és az államnak nincs tulajdona az OTP-ben, nem gondoltam, hogy a választás bármilyen eredménye arra késztetne minket, hogy drasztikusan átgondoljuk, hogy hétfőtől hogyan is folytassuk a lakossági vagy vállalati hitelezést, vagy az egyéb tevékenységeinket.
Hosszabb távon persze az európai uniós források esélye feltétlenül pozitív. Ha van EU-s forrás, akkor a vállalkozók is sokkal hajlandóbbak beruházásokat indítani, főleg ismerve a magyar vállalkozói mentalitást. Sok esetben ugyanis azt veszem észre, hogy nem elég a kamattámogatás. Bizonyos vállalkozók ahhoz vannak hozzászokva, hogy akkor fektetnek be, ha valamennyit hozzátesz még az állam EU-s forrásból, vagy közvetlen magyar állami támogatás formájában. Egyébként inkább kivárnak. 2023-24-ben gyakorlatilag stagnáltak a beruházások, így az uniós források mindenképpen segítenek, ha újra elérhetők lesznek.
És van még egy dolog. Mivel az új kormánynak deklarált célja az euróbevezetés, ez nagyban hathat a kamatszintekre. Az OTP Csoport példájából is láttuk, mi történt Horvátországban pár évvel ezelőtt, vagy Bulgária idén januári euróbevezetése előtt: nem az eurózóna-csatlakozás napján csökkennek le a kamatok. Ha sikerül egy hiteles tervet készíteni, aminek a végén négy–öt év múlva ott van az eurózónához csatlakozás, és közben csökken a költségvetési deficit, és kordában tartják az inflációt, akkor nagyon gyorsan le tudnak menni a kamatok.
Ránki Dániel
Csányi Péter: „Volt egy fogadásom néhány ismerősömmel, amiben én 72–73 százalékra tippeltem. Egyáltalán nem számítottam nyolcvanszázalékos részvételre.” / Fotók: Ránki Dániel
Az állam ezen rengeteget spórol, de jó lesz az OTP-nek is?
Egy bank szempontjából ennek kettős a hatása. Egyfelől csökken a kamatmarzs, másrészt növekszik a volumen. Az előbbi rontja, a másik javítja a bank eredményét. Közben a vállalati és lakossági ügyfeleknek egyaránt nagyon jó fejlemény lenne az euró, hiszen nem államilag támogatott módon, hanem piaci alapon juthatnának hozzá háromszázalékos kamathoz. Horvátországban és Bulgáriában is azt láttuk, hogy nőtt a hitelek iránti kereslet, nőtt a hitelezési volumen, és a bankok és az ügyfelek is jól jártak.
Ezt tehát hihető célnak tartja? Van realitása annak, hogy a jelenlegi felállásban, felhatalmazással, társadalmi támogatottsággal, nagyon hangsúlyozottan a jegybankkal együttműködésben végig tudja most vinni az euróbevezetést Magyarország?