Több mint ezermilliárd forintot költött tavaly a magyar kormány a nyugdíj emelésére, korrekciójára és az azzal kapcsolatos kiegészítő ellátmányok – 13. havi nyugdíj, nyugdíjprémium – biztosítására. A továbbra sem fékező inflációs kilátások miatt idén is több körös korrekcióra lehet szükség; de egyes plusz juttatásokról már szinte biztosan le kell mondaniuk a szépkorúaknak. Mit hoz 2023 a nyugdíjasoknak?
- Tavaly a nyugdíjtörvényben (Tny.) előírt januári kötelező emelés mellett a kormánynak többször hozzá kellett nyúlnia a nyugdíj mértékéhez: az 5 százalékos növekedés után júliusban 3,9 százalékkal, majd novemberben 4,5 százalékkal korrigálták az ellátmány mértékét.
- Idén a kötelező januári kör 15 százalékos emeléssel nyit, ami a Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs előrejelzéseinek legalsó határvonala.
- A Tny. szerint novemberben jöhet korrekció; hacsak ismét nem látja a kormány szükségesnek a rendkívüli emelést. Márpedig minden jel arra mutat, hogy a 15 százalék kevés lesz.
- Februárban érkezik a 13. havi nyugdíj, erre – és a januári emelésre – nagyjából már többet költ a kasszából a kormány, mint a tavalyi intézkedésekre (emelések, korrekciók, nyugdíjprémium) összesen.
- A 3,5 százalékos gazdasági növekedéshez kötött nyugdíjprémium szinte biztosan elmarad idén, hiszen a legpozitívabb előrejelzések szerint sem fog 2 százalék felé menni az éves magyar GDP.
- Ismét sokkal jobban jár az, aki idén megy nyugdíjba: márciusban érkezhetnek a nyugdíjmegállapításhoz szükséges új, úgynevezett valorizációs szorzók, amik várhatóan 17,5 százalékkal lesznek magasabbak a tavalyinál.
- Van, ami nem változik: a nyugdíjkorhatár, a nők kedvezményes nyugdíjbavonulási feltételei, a nyugdíj melletti munkavégzés járulékmentessége, az öregségi nyugdíj és az árvaellátás minimum összege mind változatlan marad.
Plusz 15 százalék nyugdíj januártól – szinte biztos nem lesz elég
December közepén, Facebook-oldalán jelentette be Orbán Viktor a januári nyugdíjemelés mértékét: 15 százalékos növekményre számíthatnak az ellátmányban részesülők idén januártól. A kormányfő kiemelte, hogy a nyugdíjak értékének megőrzése „a nehéz időszakokon túlmutató cél, amit 2010 óta minden évben sikerült elérni.”
Csakhogy a 15 százalékos emelés a nyugdíjtörvényben előírt januári kör minimuma. A tavaly év végi, inflációs várakozásokhoz kötött korrekciót ugyanis a Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs prognózisának legalsó határához kötötték. Az MNB decemberi előrejelzése szerint idén 15 és 19,5 százalék között alakulhat a pénzromlás mértéke.
