Még csak bő egy éve született meg az a döntés, amelyre a magyar közgazdászok nagy része a Magyar Nemzeti Bank (MNB) emlékezetes nagy baklövéseként emlékszik vissza. Aki viszont azt hitte, hogy a jegybank vezetése is hajlik az önvizsgálatra, az úgy tűnik, hogy csalódni fog. A jegybank alelnöke mostanra már egész csinos kis alternatív eseménysorrendet álmodott a forint legdurvább zuhanása és történelmi mélypontja kapcsán.
Mi is történt? Tavaly szeptember 27-én a jegybank a várakozásoknál nagyobb, 125 bázispontos kamatemelést jelentett be, de a szokásoktól eltérően nem Virág Barnabás alelnök, hanem maga Matolcsy György elnök állt ki, hogy közölje: ez volt az utolsó, 13 százalékon vége a ciklusnak, leállnak az emelésekkel. A forint erre kissé gyengülni kezdett, a következő napokban az esés mértéke gyorsult, majd október elején zuhanásba váltott. Amikor már 430 forintnál többet kellett adni egy euróért, a jegybank rendkívüli bejelentést tett: október 14-én 500 bázispontos vészkamatemeléssel sietett a forint segítségére.
Pár napja Virág Barnabás a 24.hu podcastjában arról beszélt, hogy a jegybank nem hibázott, jó döntést hozott szeptemberben. A forint gyengülését külső körülményekre kente, leginkább az Északi Áramlat vezeték elleni szabotázsakcióra, az azt követő gázáremelkedésre és a dollár erősödésére. Szerinte az ezek által kiváltott forintgyengülésre kezdtek felülni a spekulánsok, akik a magyar pénz elleni pozíciókat nyitottak.
