A közérdekű vagyonkezelő alapítványok korszakának lezárása jelentős változásokat hozhat.
Mi történt? A közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) megszüntetése különösen nagy hatással lehet a Mol Nyrt.-re, amely több ponton is kapcsolódott ehhez a rendszerhez, írja elemzésében a Telex.
A legfontosabb érintett a Mol–Új Európa Alapítvány (MÚEA), amelyben a Mol és az állam közösen vett részt, és amely a Mol részvényeinek 10,49 százalékát birtokolta. Ennek megszűnésével a részvénycsomag egy része visszakerülhet a Molhoz, másik része pedig az államhoz.
Mi lesz a felhalmozott vagyonnal? A visszarendeződés jelentős vagyont érint, a MÚEA tulajdonában lévő Mol-részvénycsomag értéke körülbelül 370 milliárd forint lehetett, emellett az alapítvány működése során mintegy 94 milliárd forintnyi hozamot halmozott fel. A vagyon felosztása alapján a részvények és a rendelkezésre álló pénzeszközök megoszlanak a Mol és az állam között, de egyelőre nem teljesen ismert, hogy a jövőben pontosan milyen formában kezelik ezeket.
Mit csinált az alapítvány? A Mol–Új Európa Alapítvány az elmúlt években mintegy 43–44 milliárd forintnyi támogatást osztott ki különböző célokra. Ezek között szerepelt sporttámogatás, határon túli magyar futballakadémiák finanszírozása, egészségügyi programok, gyermekgyógyászati projektek és hátrányos helyzetű települések támogatása is.
Egyéb kekvák a Mol körül. Három, jelentős tulajdonrésszel rendelkező alapítvány együttesen a társaság részvényeinek több mint 30 százalékát birtokolja. A MÚEA mellett a Mathias Corvinus Collegiumot működtető alapítvány és a Corvinus Egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány is 10–10 százalékos részesedéssel rendelkezik.
Új tulajdonosi struktúra. A vállalat saját részvényeinek aránya növekedhet, miközben az állam ismét nagyobb közvetlen szereplővé válhat a társaságban. A pontos új struktúra az alapítványok megszűnésével és az eszközök átadásával válik majd egyértelművé.
