A kiskereskedők és beszállítók régóta figyelmeztettek a szabályozás mellékhatásaira. A kivezetés már a parlament előtt van, de mi jön utána?
Mi történt? A kormány megszüntetné az árrésstopot, a törvényjavaslat elfogadása és kihirdetése után még nyolc napig maradna érvényben a korlátozás. A javaslat szerint az élelmiszerek és drogériai termékek inflációja normalizálódott, a forint erősödése pedig kedvezőbb helyzetet teremtett a kivezetéshez, írja a HVG.
Háttér. Az intézkedést tavaly márciusban vezették be, több alapvető élelmiszernél legfeljebb 10 százalékban határozták meg a bolti árrést. A szabályt később további termékekre, köztük háztartási tisztítószerekre is kiterjesztették. A korlátozás a kiskereskedők mozgásterét szűkítette, és az ágazat szereplői szerint nehezítette a beszállítókkal folytatott alkut, valamint az akciós árversenyt.
A kritikusok arra is figyelmeztettek, hogy a boltok a veszteséges termékeknél olcsóbb beszállítókat kereshetnek, ami nyomást helyezhet a hazai termelőkre, és az importnak kedvezhet. Az Európai Bizottság szintén kifogásolta a szabályozást, és kötelezettségszegési eljárásokat indított Magyarország ellen.
Mi jön utána? Az árrésstop megszüntetése önmagában nem fogja rendezi a kiskereskedelem gondjait, a különadó és a plázastop továbbra is terheli a szektort. A vásárlók számára pedig az lesz a döntő, hogy a korlátozás kivezetése után miként alakulnak az árak és a boltok közötti verseny.
