Sehogy nem jön össze a kormány által programozott éves 1,5 százalékos árfolyamromlás, ha közben a bérek euróban nominálisan évi 9 százalékot emelkednének.
Mi történik? A GKI legfrissebb elemzése szerint kérdéses, hogy a kormány bérfelzárkóztatási terve (2028-ra ezer eurós minimálbér) mennyire reális, főleg annak tükrében, hogy az elmúlt 20 évben a reálkeresetek évi 3,1 százalékkal nőttek, ráadásul a kormány terve a közalkalmazottak, köztisztviselők és egyéb állami munkavállalók bérének hasonló mértékű emelését is jelentené. Mindeközben az idei pedagógus béremelés fedezetét is az EU biztosította – jegyezte meg a GKI.
Miért érdekes ez? A GKI kitér arra is, hogy a nemrégiben bejelentett kormányprogram 420-as Ft/EUR árfolyammal számol az időszak végére, ami nagyjából éves 1,5 százalékos árfolyamromlást jelentene. A kormány szándékai alapján a bérek euróban nominálisan évi 9 százalékot emelkednének. Ez a külföldi cégek hazai összeszerelő üzemeinek évi 0,5 százalékos (a többi külföldi cégnek évi 0,7 százalékos) költségnövekedést jelent, ami a profit (az árbevételből nagyjából 2,5 százalékos) eltűnéséhez vezet – állítja a GKI. Az elemzésük szerint
