A miniszterelnök a költségvetési tervezet bemutatása során közölte a várva-várt számot.
A hétfői parlamenti felszólalásában Magyar Péter ismertette a 2027-es költségvetés első tervezetét, az „Igazságosság és fejlődés költségvetését”, melytől előzetesen a befektetők határon innen és túl azt várták, hogy betekintést enged majd abba, hogy a kormány mennyire veszi komolyan, mennyire tartja valóban teljesíthetőnek a 4-6 éven belüli euróbevezetést.
A piac elsősorban arra volt kíváncsi, a kormány milyen számokkal tervez államadósság és államháztartási hiány-vonalon, ezekből a tényezőkből rajzolódik ugyanis a legjobban ki, hogy mennyire közeledhet már jövőre a hazai költségvetés azokhoz a Maastrichti kritériumokhoz, amik nem csak, hogy az euró bevezetéséhez pro forma szükségesek, de világszerte mintegy mércéjét is jelentik a fenntartható és kiszámítható gazdaságpolitikának.
A Maastrichti kritériumok
- Árstabilitás (infláció): Az éves inflációs ráta legfeljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációt mutató EU-tagállam átlagát.
- Államháztartási hiány: Az éves költségvetési hiány nem lépheti túl a bruttó hazai termék (GDP) 3%-át.
- Államadósság: Az államadósság nem haladhatja meg a GDP 60%-át (vagy ha felette van, annak megfelelő ütemben kell csökkennie).
- Hosszú távú kamatláb: A hosszú távú kamatláb legfeljebb 2 százalékponttal haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációval rendelkező tagállam átlagát.
- Árfolyam-stabilitás: A hazai valutának legalább két éven keresztül részt kell vennie az ERM II (árfolyam-mechanizmus) rendszerében anélkül, hogy abból komoly feszültség vagy leértékelés adódna.
A konkrét szakpolitikai döntések kapcsán Magyar Péter bejelentette:
- a minimálbér SZJA-ja 9%-ra csökken, korábbi vállalásaiknak megfelelően, 680 ezer forintos havi jövedelem alatt pedig csökkenni fog mindenki adóterhe, ez 2,5 millió embert érint, nőni pedig senkié nem fog,
- megduplázzák a családi pótlékot 2027-től, mégpedig egy lépésben, ez 300 milliárd forintos éves terhet jelent a költségvetésnek,
- marad a 25 év alattiak SZJA-mentessége, az 1 millió forint feletti keresetű édesanyák esetében viszont már visszatér az adó,
- az állami szférában pedig rendszerszintű béremelések jönnek, ezekre több mint 600 milliárd forintot költ a kormány jövőre,
- az egészségügy fejlesztésére 507 milliárd forintos többletforrást biztosítanak.
A piaci reakció már a számok megjelenése előtt látványos volt, az euró-forint 363,5-ről 362,0-ig szakadt 13 óra után, majd a költségvetés ismertetése során ugyanilyen lendület korrekcióba kezdett, hiszen a Magyar Péter által eleinte bejelentett döntések a további költekezés irányába mutattak (SZJA-csökkentés, adókedvezmények megtartása, állami szféra fizetésemelései), 2100 milliárd forintos nagyságrendben a kormányfő összeállítása szerint.
A kiadásnövelés után viszont elkezdtek érkezni a megszorítások is:
- a megyei közgyűlések alapos átalakítása,
- a vagyonadó bevezetése, amitől évi 200 milliárd forintos bevételt tárnak,
- a rendszerszintű korrupció és kormányzati hazugságkampányok felszámollása,
- évi 180 milliárd árbevétel feletti cégektől az eddigi 9%-nál magasabb társasági adót szednek majd be, 11%-osat,
- a TAO rendszer átalakításával, szigorításával, az innen befolyó pénzek gazdaságfejlesztésre fordításával,
- az energetikai- és bankszektor cégeinek járulékainak növeléséből közel 300 milliárd forintos bevétellel számolnak,
- az égetett szeszek jövedéki adóját is növelik, valamint a környezetszennyezők terheit is,
- ahogy a bányacégek adóit is, 37 milliárdos extra bevételt várnak ezen a soron,
- a reklámadó 0-ról 3,75%-ra nő, ez 14 milliárd forintot hoz majd a konyhára.
Magyar Péter úgy fogalmazott: a NER és klientúrájának fenntartása évi több mint kétezer milliárd forintba került, 700 milliárdot már idén lefaragtak ebből, jövőre pedig 1500 milliárdot tudnak majd még ezen felül megvonni a korábbi rendszer kegyeltjeitől. A kormányfő szerint ez egy fenntartható változás lesz, tehát hosszútávon jelen marad a költségvetésben, mint kiadáscsökkentés, véleménye szerint olyan tételeket vágnak le ezzel, mint a rendszerszintű korrupció, a kekvák, vagy a kormányzati hazugságkampányok.
A miniszterelnök bejelentette azt is, hogy jövőre 4,9%-ra csökkentik a költségvetési hiányt. A forint a hírre valósággal felrobbant, 363,5-ről 362,0-ig korrigált vissza másodpercek alatt.
