A nyugdíjasok fele 220 ezer forintnál kevesebbet kap, miközben egyre többen jutnak milliós nagyságrendű havi összeghez.
A magyar nyugdíjrendszerben egyre látványosabb a különbség az alacsony és a kiemelkedően magas ellátások között. A Központi Statisztikai Hivatal 2025 elejére vonatkozó részletes adatait a Hvg.hu kérte ki a hivataltól, eszerint közel 2,3 millióan kapnak saját jogon nyugdíjat, de az eloszlás erősen torz: az érintettek fele 220 ezer forintnál kevesebből él.
A többség az alsó-középső sávokban koncentrálódik: 8 százalék havi 100 ezer forintnál is kevesebbet kap, 39 százalék 100–200 ezer, további 31 százalék pedig 200–300 ezer forint közötti ellátásban részesül. Ezzel szemben a magasabb kategóriákban jóval kevesebben vannak. A nyugdíjasok valamivel több mint ötöde kap 300–700 ezer forintot, míg 700 ezer fölé már csak mintegy 1 százalék jut.
A felső sáv ugyanakkor egyre szélesedik. Több mint 12 ezren kapnak havi 700 ezer és 1 millió forint közötti nyugdíjat, kétezren 1–1,5 milliót, 188-an 1,5–2 milliót, és 69 fő ellátása a 2 millió forintot is meghaladja.
Kontextus: A jelenség mögött strukturális okok állnak. Farkas András nyugdíjszakértőt idézi a lap, aki szerint a kiugró nyugdíjak jellemzően hosszú időn át magas jövedelem után fizetett járulékokból adódnak. Mivel 2013 óta nincs járulékplafon Magyarországon, a magas keresetek teljes összege beleszámít a nyugdíjalapba – ez felfelé nyitja a rendszert, miközben az alsó sávokban maradók aránya továbbra is jelentős.
