A jegybankot továbbra is elsősorban a globális kockázatok tarthatják vissza a kamatcsökkentéstől, a hazai inflációs folyamatok alapján lehetőség lenne még lazítani.
Mi történt? Változatlanul 5,5%-on hagyta az alapkamatot keddi ülésén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa. A jegybankot továbbra is elsősorban a globális kockázatok tarthatják vissza a kamatcsökkentéstől, a hazai inflációs folyamatok alapján lehetőség lenne még lazítani, írta a Portfolio.
Miért fontos ez? A mai döntés, illetve az alapkamat mellett a kamatfolyosó változatlanul hagyása megfelelt az előzetes várakozásoknak. A jegybank nyáron zsinórban három ülésen egyaránt az alapkamat 25 bázispontos csökkentéséről döntött egy „mini ciklus” keretében, azóta viszont kivárnak.
Mi jön ezután? Ha a hazai inflációs folyamatokat nézzük, akkor lenne még tér a kamatvágásra, hiszen a 2 százalékos októberi áremelkedési ütem mellett is tetemes pozitív reálkamatot biztosít a jelenlegi szint. A nemzetközi fejlemények ugyanakkor óvatosságra intik a döntéshozókat, elsősorban az, hogy
a közel-keleti háború miatt tartósan megemelkedett globális energiaárakra kamatemeléssel reagáltak a fejlett jegybankok.
Komment. Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője Forbes.hu-nak is eljuttatott kommentárjában kifejtette: „a kamattartás azt jelzi, hogy a jegybank továbbra is óvatos monetáris politikát folytat. Bár az energiaárak valamelyest mérséklődtek az előző kamatdöntés óta, továbbra is magas szinten vannak, ami változatlanul inflációs kockázatot jelent. Az óvatosság mellett szól az is, hogy az infláció októberben tovább emelkedett, bár így is csak a jegybanki célsáv alsó határát súrolja. Ugyanakkor a következő időszakban további gyorsulás várható”.
Németh szerint a nemzetközi környezet szintén a kivárást indokolja. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) decemberben várhatóan ismét kamatot emel, ráadásul nem zárható ki, hogy a korábban várt 25 bázispontnál nagyobb mértékű szigorításra kerül sor. Az Európai Központi Bank esetében is további kamatemelések jöhetnek, miközben a régióban szintén megjelent a monetáris szigorítás: a cseh jegybank november elején 25 bázisponttal 4 százalékra emelte irányadó kamatát. Ebben a környezetben az MNB számára is indokolt a megfontolt, kivárásra épülő kamatpolitika.
A szakember hozzátette: „A jövő év júniusáig nem számítunk kamatcsökkentésre Magyarországon, főként az infláció várható gyorsulása miatt. Ez követően azonban megnyílhat a tér a lazítások előtt, ennek ütemét többek között a forintárfolyam, az energiaárak alakulása, a másodkörös inflációs hatások, illetve a meghatározó nemzetközi jegybankok kamatpolitikája határozhatja meg. A jelenlegi kilátások alapján arra számítunk, hogy 2027 végére 5 százalékra mérséklődhet a magyar alapkamat.”