Rendkívül rossz állapotban van a tartós, bentlakásos idősgondozás Magyarországon. Az államilag támogatott intézményekben akár egy évnél is hosszabb lehet a várólista, a magánkézben lévő intézményeket pedig csak kevesek tudják megfizetni. A magyar családok sokáig halogatják az idősotthon lehetőségét, ami kapkodáshoz vezet, ha már nem tudják megoldani szeretteik gondozását. A Forbes Money podcast vendége volt a Nyugdíjasházak Országos Egyesületének elnöke, Nagy Viktor, aki az illegális idősotthonok terjedéséről is beszélt.
Körülbelül 864 idősotthon működik jelenleg Magyarországon, az államilag támogatott intézményekben pedig nagyjából 53–54 ezer férőhely van. Ez a szám 2019 óta nem változott, miközben hazánk lakossága egyre gyorsabban öregszik.
A szabályozás nem követte le a demográfiai változásokat, ami oda vezetett, hogy nagyjából 40 ezren várnak szabad férőhelyre.
Sok vállalkozó felismerte a piaci rést, és alapított magánkézben lévő idősotthont. Ezek szolgáltatásai viszont rendkívül drágák, amit a magyar családok jelentős része nem tud megfizetni. Ez a környezet pedig melegágya lett az illegális idősotthonok terjedésének.
A tartós idősgondozás szabályait tartalmazó törvény 1993-as, a mai társadalmi és demográfiai viszonyokhoz képest elavult jogszabályról van szó. Akkor még szociális alapon működő, inkább kényszermegoldás volt az idősotthonba költözés, mára viszont szolgáltatás jellegű tevékenységgé vált.
Sok magyar család számára financiális kényszer az idős hozzátartozó otthonban történő elhelyezése. Amikor az otthoni gondozás már állandó felügyeletet jelent, és egy teljes kereset kiesik, a családok kapkodva kezdenek el otthont keresni. A várólisták rendkívül hosszúak, a magánkézben lévő intézmények árai pedig kifejezetten magasak tudnak lenni.
Erről szól még a cikk
- Extrém drága lehet a férőhely egy idősotthonban
- Az illegális idősotthonok két csoportja
- Emberhez méltatlan körülményeket is találtak
- Így válasszunk idősotthont
