Szekeres Viktor huszonhárom éve építi a magyar tőzsde egyik legismertebb informatikai cégét. A Gloster az elmúlt években halmozva az akvizíciókat a Microsoft legnagyobb felhőszolgáltató-partnere lett az országban, de a sztori most új szintre lép. Csillag Péter, a Cápák között befektetője, a Starschema már exitelt alapítója felveszi a vezérigazgatói gyeplőt. A cél nagyívű: egy régiós szinten is kiemelkedő, mesterséges intelligencia-műhelyt építeni.
„Nem is volt hivatalos megkeresés egyik fél részéről sem, egész egyszerűen összefutottunk egy eseményen, elkezdtünk beszélgetni, és rájöttünk, hogy éppen olyan élethelyzetben sodort minket össze a sors, amikor valóban kölcsönösen tudnánk egymást segíteni, ha kombinálnánk kapacitásainkat.” Csillag Péter avat be a Gloster történetének legfrissebb fordulatába, április elsejével ugyanis beül a vezérigazgatói székbe.
Együttműködésük az alapító Szekeres Viktorral már bő három hónapja tart (a cápa tavaly év végén csatlakozott a céghez mint innovációs fejlesztési tanácsadó, melyről a Forbes Deal podcastjében is beszámolt), ismeretségük pedig még régebbi. Hasonló területen dolgoztak már eddig is Viktorral, és mivel mindketten aktívak a hazai angyalbefektetői közösségben (aminek egyébként pont Péter a vezetője), így közös befektetéseik is vannak.
Az együttműködés kezdetekor mégsem gondolkoztak feltétlenül hosszabb távú elköteleződésben.
„Mindketten rutinos rókák vagyunk már, nem ugrunk csak úgy bele egy nagyobb projektbe, de elég gyorsan kiderült, hogy kompatibilisek vagyunk Viktorral, na meg a Glosterrel, tudunk értéket teremteni egymásnak, úgyhogy elhatároztuk, hogy belevágunk” – folytatja Péter.
Ránki Dániel/Forbes
A Gloster 2018-ig gyakorlatilag Szekeres Viktor one man show-ja volt (történetét részletesen megírtuk: Forbes, 2020/8), amikor is – egyébként a tőzsdére lépéssel párhuzamosan – az alapító átadta a vezérigazgatói gyeplőt. A vállalati struktúraváltás és a holdingosodás nyomán a pozíció három éve meg is szűnt, a CEO helyét az üzletági vezetők vették át, és most Péter kinevezésével hozták vissza, mégpedig nagy reményekkel.
„Abban a méretben, amit már a Gloster képvisel, nem az alapítói intuíció alapján kell működtetni a vállalatot, hanem strukturált, kidolgozott stratégia mentén – mondja Viktor. – Péter ezek kialakításában és végrehajtásában kiemelkedően erős, így adta magát, hogy átvegye tőlem ezt a szerepet, nekem meg több kapacitásom marad a hosszútávú irányok meghatározására.”
Ezzel a leosztással Péter is nagyon elégedett, legfontosabb feladatának egy olyan menedzsmentcsapat összerakását tartja, amely azon túl, hogy maradéktalanul ellátja a napi teendőket, segíti a középvezetőket a legelőnyösebb döntések meghozatalában, hogy mindenki egy irányba evezzen a hajóban.
„Roppantul izgalmas, de kifejezetten fárasztó feladat is egyben, az viszont mindenféleképpen előny, hogy én ezt egyszer a saját cégemnél már végigcsináltam, így nem most csöppenek bele először a helyzetbe.”
Péter juttatási csomagjának szerves részét képezik a részvények, mint mondják, ez nemcsak anyagi, de nagyrészt filozófiai kérdés is.
Abban ugyanis mindketten egyetértenek, hogy a munkavállalók akkor érdekeltek igazán a cég jó teljesítményében, ha ehhez anyagi érdek is fűzi őket. A részvényopció a Glosternél nem csak a felsővezetők csomagjának része, a komolyabb menedzsment-pozíciókat betöltők mindegyike tulajdonosa is a cégnek.
MI-natív fiatalok és rugalmas szeniorok
A Gloster új stratégiájának kulcsfontosságú eleme a külpiacok felé nyitás, hiszen, Péter szavaival, „a külpiac sokkal nagyobb, mint a belpiac”. Az újdonsült vezérigazgató saját munkájának sikerét ezért jórészt abban fogja mérni, hogy az ennek kiszolgálására létrejövő új struktúrákat milyen hatékonysággal sikerül kialakítania, illetve az új technológiák terén lépést tud-e tartani a piac egészével, vagy akár le is körözi azt.
Apropó, új stratégia: a Gloster tényleg elég nagy fába vágta a fejszéjét, a cég ugyanis felhasználás-specifikus mesterségesintelligencia-rendszerek és -szoftverek fejlesztését és üzemeltetését tűzte a zászlajára, és ennek részeként a további akvizíciók sincsenek kizárva.
A menedzsment úgy gondolkozik, nem az általános célokra felhasználható MI-szoftverek, például nagy nyelvi modellek (Large Language Modells, LLM-ek) létrehozásával lehet most érdemben piacot szerezni, hiszen itt szédítő a verseny a nyugati cégek körében is, hanem a felhasználás-központú fejlesztések irányába mozdulnak el. Felvetésemre, hogy nem lehetetlen-e ezen a téren befogni a tőkeerős nyugati versenytársakat, Péternek azonnal van válasza.
Ránki Dániel/Forbes
„Most bárkivel könnyű versenyre kelni. Régen voltak védett piaci pozíciók, amiket technológiai fejlettség vagy márkaerő miatt a versenytársak nem igazán tudtak behozni. A technológia ebből ma már kiesett: ma nincs olyan fejlesztés, amit két–három hónap alatt ne lehetne beérni, és ezt saját tapasztalataimon is látom. Egy ilyen gyorsan mozgó piacon abból tudsz igazi előnyt kovácsolni, hogy mennyire vagy flexibilis, mennyire tudsz gyorsan alkalmazkodni megoldásaiddal a megrendelő igényeihez, vagy akár előre látva azokat megverni a piacot. Azok a cégek, amelyek nem hajlandók menni az árral, elsüllyednek a folyamban.”
A jó fejlesztésekhez viszont jó szakemberek kellenek, akik iránt – kívülről nézve – hatalmas a kereslet, így a munkaerő megtartása minden bizonnyal komoly bravúr. Érdekes módon Péter szerint ez nem teljesen van így: a junior IT-állások száma ugyan felére esett az elmúlt években, de szerinte ez hamarosan gyökeresen megváltozik. A korábban már említett, kulcsfontosságú flexibilitást ugyanis az MI-natív fiatalok sokkal könnyebben hozzák, mint a szeniorok.
„A szeniorok akkor lesznek a jövőben is hasznosak, ha a hatalmas és nagyon értékes tudásállományukat ki tudják egészíteni a napi szinten fejlődő MI-szoftverek használatával, az MI-ügynökök felügyeletével, mintegy menedzselve az »új munkatársakat«. Aki ezt meg tudja ugrani, akár ötven százalékkal magasabb fizetésre is számíthat, mint kollégái.”
Ebben Viktor is egyetért Péterrel, szerinte a mai munkaerőpiaci helyzet már csak azért is nagyon érdekes, mert a jövő IT-piacán elengedhetetlen kompetenciák már ma mindenkinek, teljesen ingyenesen elérhetők az interneten.
„Mindenkitől egy kattintásra vannak, juniortól és szeniortól is, de akár tőled és tőlem egyaránt. A nagy kérdés, hogy ki az, aki ezt a kattintást bevállalja. Régen teljes iparágak épültek arra a kifogásra, hogy »én ehhez nem értek«. Ma ez a kifogás már egész egyszerűen nem létezik, csak kétféle ember: aki kattint, és aki azt mondja az elefántcsonttoronyból, hogy nekem ez derogál. Teljesen egyértelmű, hogy a munkaerőpiac melyiküket fogja jutalmazni.”
Ránki Dániel/Forbes
Zöldmezők és vibe coding
Mindez lehetővé tette, hogy kvázi zöldmezős területek tűnjenek fel az IT-ban. Péter emlékeztet, pár éve a big data lobbantotta lángra a piacot. Erre is kiépültek belsős, specializált vállalati szoftverek, amik ugyan a célt ellátták, de drágák voltak, nehezen fejleszthetők, és az őket kezelő emberállomány időközben sok helyen már ki is öregedett.
Ezeket az adattömegeket a cégek szeretnék új helyekre migrálni, de mivel ez eddig elképzelhetetlen mennyiségű munkaórát, így pénzt is követelt, sokan csak halasztották a projektet. Az így felsejlő piaci rést a Gloster már célba is vette.
„Már most ott tartunk, hogy a korábbi ár feléért kivitelezhetők ezek a projektek az MI-nek köszönhetően, így a cégeknek is megéri a lépés, és nekünk is megérik a fejlesztések, hiszen létrejött rá a piac” – magyarázza Péter.
Egy másik érdekes új terület a vibe coding berobbanásának köszönhető. Azzal, hogy ma már programozási tudás nélkül is lehet alkalmazásokat fejleszteni, rengeteg olyan szoftver jött létre, amit ugyan a cégek vagy alkalmazottaik maguknak létrehoztak, de nem tudják élesben használni, mert a vállalati IT kockázatosnak tartja őket, és nem engedi át a szűrőjén.
A Gloster itt a közvetítő szerepét vállalja: a szép magyarul már „levibekódolt” alkalmazásokat auditálják, betömik a rajtuk esetlegesen létező biztonsági réseket, és használatra készen adják át őket a vállalati IT-nak. „Ilyen terület korábban értelemszerűen még nem létezett, hiszen nem is létezhetett. Ma még kevés cég néz szembe ezzel a problémával, de hamarosan rohamosan nőni fog a számuk, mi pedig ott leszünk, hogy az igényeket kiszolgáljuk” – ígéri az újdonsült vezérigazgató.
A Gloster az elmúlt időszakban tíznél is több akvizíciót hajtott végre, és ahogy Szendrői Gábor, a hazai cégfelvásárlási piac egyik guruja (a Concorde MB Partners ügyvezető partnere) mondja, nagyon jó dealeket csináltak velük, jól lovagolták meg az utóbbi évekre egyébként is nagyon jellemző szektorális konszolidációs trendeket.
Az utóbbi években felvásárolt cégek:
- Euroway (2019)
- TMSI (2019)
- Cableline Technologies (2020)
- Macrogate (2020)
- Minero (2021)
- Kingsol (2021)
- FF.Next (2022)
- Lanoga (2022)
- G-Plus (2022)
- P92 IT Solutions (2023)
- Systemfarmer Zrt. (2024, egyesülés)
Viktor továbbra is kutatja a jó vételi lehetőségeket a piacon, de most úgy látják, hogy például a már említett rohamos technológiai fejlődés miatt a további felvásárlások előtt érdemes mély lélegzetet venni és kivárni a piaci trendek alakulását. Ez Szendrői szerint is indokolt, ugyanis a mesterséges intelligencia berobbanása miatt újra kell gondolni a szoftverfejlesztéssel foglalkozó cégek értékelését.
Van viszont a magyar piacon egy másik sorozatfelvásárló, a 4iG, aminek a tevékenysége ugyan csak részben fedi a Glosterét, de potenciális szinergialehetőségeket mégis könnyedén lehet találni a két cég között.
Viktor szerint természetes, hogy egy technológiai vállalat nyitott marad az együttműködésekre és a partnerségekre, ha azok üzleti értéket teremtenek, ugyanakkor a régiós tapasztalat az, hogy az olyan profilú és méretű technológiai cégeket, mint a Gloster, jellemzően inkább nemzetközi szereplők vásárolják fel, nem belföldi vállalatok.
Ránki Dániel/Forbes
Szendrői is úgy látja, ha feltűnne egy potenciális befektető vagy felvásárló a Gloster háza táján, az jó eséllyel nem a kormányzati hátszéllel óriásira növő 4iG lenne, hanem egy nemzetközi szereplő, de ehhez a mesterséges intelligencia okozta újraértékelésnek lehet még pár szava.
Na jó, de mit mutat az árfolyam
A tervek impozánsak, a befektetők viszont mintha nem látnák a fantáziát a Glosterben, ugyanis a vállalat részvénye egy ideje lefelé tendál, és a vevői erő egyértelműen hiányzik a papír mögül. Viktort ez nem aggasztja, szerinte a kisbefektetők sajátja, hogy szélsőségekben gondolkoznak, vagy minden jót belelátnak egy cégbe, vagy semmit, így a részvényárfolyamot a legritkább esetben lehet csak igazságosnak nevezni.
„Az Nvidia részvénye is volt, hogy a padlón volt, aki ott beszállt, az hatalmasat kaszált, szerintem ha valaki hasonlóan gondolkozik a Gloster részvényéről is, az sem jár messze az igazságtól. Voltunk már 200 és 1300 forint közt mindenhol, most egyértelműen a skála alsó végén járunk, de a papír már bizonyította, hogy tud ennél többet is – véli az alapító. – A mi dolgunk az, hogy a nettó eredménysort folyamatosan javítsuk, ha már a részvényárfolyamra nincs semmilyen közvetlen hatásunk.”
Tradingview.com
