Egyelőre nem látni az iráni konfliktus végét, az alakuló válság pedig napról napra mélyebbé válhat. Az Egyesült Államok elszámította magát Irán megtámadásával, a teheráni vezetés pedig nem tervez úgy táncolni, ahogy a nagyhatalmak fütyülnek. A Hormuzi-szoros miatt szenved a globális gazdaság, a kérdés pedig, hogy a friss TACO, vagy a romlott KEBAB forgatókönyv valósul meg.
Az Accorde Alapkezelő befektetési igazgatója, Tunkli Dániel volt a Forbes Money podcast friss adásának egyik vendége, akivel részletesen megvizsgáltuk a Hormuzi-szoros válságát, kitértünk a lehetséges forgatókönyvekre, illetve párhuzamokat húztunk Frank Herbert Dűnéje és az iráni háború között.
ITT A FORBES MONEY PODCAST!
A már meglévő Deal mellé új, a pénzügyekre fókuszáló heti podcastot indított a Forbes. A Forbes Money szerda délutánonként jelenik meg, műsorvezetője Péller András. Adásaink két nagy blokkból állnak, az egyikben a pénztárcánkat érintő, személyes pénzügyekről szóló témákat beszéljük ki, a másikban a piacokat vizsgáljuk.
A friss adás vendégei: Cselovszki Zsolt, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének elnökségi tagja, és Tunkli Dániel, az Accorde Alapkezelő befektetési igazgatója voltak.
Az adásainkat itt, a Forbes.hu-n is megtaláljátok, és a YouTube mellett a különböző podcastfelületeken is.
A világgazdaságot meghatározó erőforrás egyik legfontosabb lelőhelyén katonai nagyhatalmak küzdenek a helyi, szélsőséges vallás köré szerveződő népcsoporttal. A konfliktus súlya minden nemzet sorsát meghatározhatja. Ez a rövid leírás szólhat a jelenleg is zajló iráni háborúról, vagy a sci-fi klasszikusról, a Dűnéről.
Frank Herbert 1965-ben megjelent mesterműve tökéletesen bemutatta, hogy azt uralod igazán, amit képes vagy elpusztítani. Irán a Hormuzi-szoros megbénításával tartja sakkban a nemzetközi gazdaságot. A közel-keleti olaj -és földgáz szállításának blokkolását a világ minden táján megérzik, és a szakértők egyetértenek abban, hogy a krízis elhúzódása súlyos válságot hozhat magával.
Az Accorde Alapkezelő befektetési igazgatója szerint Donald Trump a venezuelai akción felbuzdulva rendelhette el az Irán elleni támadást. Ez a siker vélhetően elhomályosította a józan ítélőképességet a Fehér Házban.
Tunkli Dániel arról beszélt a Forbes Money podcast vendégeként, hogy a Hormuzi-szoroson keresztül többek között kőolaj és földgáz jut el a világpiacra. A globális szállítások ötöde halad itt keresztül. Nem is beszélve az alumíniumról, ami a kínai és európai ipar számára elengedhetetlen. Lényegében az egész világgazdaság függ a nyersanyagoktól, melyek most csak korlátozott mennyiségben jutnak keresztül a csatornán.
Az amerikaiak egy dolgot mindenképpen rosszul mértek fel Iránnal kapcsolatban. Az országban rendkívül tagolt a felelősségi rendszer: 31 megyében van 32 központja a Forradalmi Gárdának. Ezek a központok pontosan tudták, hogy mi a feladatuk, ha a teheráni vezetést lefejezik, ahogy az meg is történt a háború első óráiban. A gárda parancsnokainak pontos utasításaik voltak, hogy ilyen helyzetben mit kell lőni és ezeket a parancsokat precízen teljesítették is
– magyarázta Tunkli Dániel. Az egymástól viszonylag független katonai csoportok az amerikai-izraeli támadás után szisztematikusan elkezdték támadni az öböl menti országokban található amerikai katonai bázisokat, majd később a kritikus infrastruktúrát. Ezzel eszkalálták a konfliktust, és a palló szélére taszították a globális gazdaságot.
A másik jelentős hiba a washingtoni tervezésben, hogy alulmérték Irán védekező képességét. A perzsa állam olyan drónokkal tartja sakkban a Hormuzi-szorost, és a környező országok légvédelmét, melyek előállítási költsége 35 ezer dollár körül mozog. Ezek ellen a drónok ellen olyan rakétákkal védekezik az Egyesült Államok és Izrael, melyek darabonként majdnem 2 millió dollárba kerülnek.
A szakértő szerint abból is látszik, hogy Washington nem készült fel Irán ellenállására, hogy több eszközt csak késve visznek a térségbe. Erre a legjobb példa az aknaszedő hajók, melyekkel nem készült az amerikai haderő.
Irán rányomja az ujját a Homruzi-szorosra
Irán pontosan tudta, hogy hova kell ütni, ha azt akarja, hogy fájjon. A Hormuzi-szoroson jelenleg azok a hajók haladhatnak át, melyeknek Teherán engedi. Ezek pedig a baráti országok hajói, főként Kínáé.
Irán napi olajtermelése nagyjából 1,5-2 millió hordó közé tehető. A Hormuzi-szoroson viszont naponta 20 millió hordó fekete arany haladt át a blokád előtt. A helyzeten némiképp javít, hogy Szaúd-Arábia csővezetéke napi 5 millió hordó szállítást tud vállalni, de ez még mindig azt jelenti, hogy napi 11-12 millió hordó eltűnik a világpiacról.
A földgázról pedig még nem is beszéltünk, ami talán még a kőolajnál is fájdalmasabb lehet. Irán már eltalálta az egyik katari LNG finomító üzemet, a hírek szerint a termelés évekre megszűnhet az érintett egységben. Amennyiben a Katar elleni támadások folytatódnak, illetve a szoros zárva marad az globális válságot idézhet elő.
A földgáz többek között az európai fűtési rendszer alapja, a tárolókapacitásokat pedig a nyáron el kell kezdeni feltölteni a következő télre. Illetve azt sem szabad elfelejteni, hogy földgáz nélkül nincs műtrágya, vagyis a konfliktus világszerte meg fog jelenni az élelmiszerek áraiban.
Új világrend körvonalazódik
Tunkli Dániel szerint egy globális világrendben teljesen logikus, hogy a kritikus nyersanyagok néhány nagy csatornán keresztül haladjanak. Ehhez szoktunk hozzá az elmúlt 30 évben. Viszont a szakértő úgy látja, hogy egy új, multipoláris világrend alakult ki az elmúlt időszakban.
Egy ilyen tagolt rendszerben már nem életszerű, hogy a világ a Hormuzi-szorosra támaszkodjon. Ebben a helyzetben például felértékelődnek az európai műtrágyaelőállító-kapacitások, melyekben nagy potenciál lehet a jövő befektetői számára.
Friss TACO, vagy romlott KEBAB?
Az Accorde Alapkezelő szakértői szerint öt lehetséges forgatókönyv valósulhat meg a közel-keleti konfliktusban. Várakozásaikat a következő táblázatra sűrítették:
Regisztrálj a Forbes.hu-ra, és kövesd csatornáinkat a YouTube-on és a Spotifyon!
