A nehéz kérdések az ingatlanok, cégek és külföldi vagyonelemek értékelésénél kezdődnek.
Mi történt? Megjelent a társadalmi egyeztetésre bocsátott vagyonadó-tervezet, amely az elképzelések szerint 2026. december 15-én léphet hatályba. A szabályozás az extra nagy vagyonokat progresszíven adóztatná, 100 milliárd forintos adóalapig 1 százalékos, afelett 1,5 százalékos kulccsal számolna. A kormány nagyjából 15 ezer magánszemélyt és 2 ezer vagyonkezelőt érintő adóval számol, az éves költségvetési bevételt pedig 800 milliárd forintra becsüli, írja az Azénpénzem.hu.
Vagyon vagy nem vagyon? A tervezet egyik kulcskérdése, hogy pontosan mi számít vagyonnak és milyen értéken. A 3 millió forintnál értékesebb műtárgyak, gyűjtemények és ékszerek, valamint a 10 millió forint feletti járművek bekerülnek a számításba, az 500 millió forintnál értékesebb ingatlanoknál pedig kötelező lehet igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő bevonása. A nem tőzsdei cégek értékét külön képlet alapján számítanák, amely a saját tőkét és az elmúlt három év eredményét is figyelembe veszi, bizonyos esetekben pedig az ingatlanok könyv szerinti és piaci értéke közötti különbséget is hozzá kell adni.
Probléma. Éppen az értékelés lehet az egyik legnagyobb gyakorlati kihívás. Egy komolyabb vagyonleltár összeállítása akár hónapokig tarthat, különösen akkor, ha valakinek jelentős ingatlan-, vállalati, külföldi vagy műtárgyvagyona van. Ráadásul egy későbbi NAV-ellenőrzés során azt is igazolni kellhet, hogy az adózó mi alapján határozta meg az egyes vagyonelemek értékét.
Bizalmi vagyonkezelés. A kezelt vagyon adóját magának a vagyonkezelőnek kellene megfizetnie a kezelt vagyonból, ami új likviditási problémákat okozhat azoknál a struktúráknál, amelyekben főként cégrészesedések vagy ingatlanok vannak. A már működő konstrukcióknak 2027 januárjáig a NAV-nál is regisztrálniuk kell.
800 milliárdos bevétel. A szakértők ezzel kapcsolatban is óvatosságra intenek. A családtagonként számított adómentes küszöb, a hitelek levonhatósága, a külföldi vagyon kezelése, az értékelési szabályok és az adózók alkalmazkodása mind csökkentheti a tényleges adóalapot. Vagyis a tervezet legfontosabb számai már ismertek, de hogy a végén mennyi pénzt lát belőle a költségvetés, azt még bizonytalan.
