Az állami támogatások sem visznek közelebb a megoldáshoz, a lakáspiac egyik alapvető problémáját ugyanis nem kezelik.
Mi történt? Magyarországon az uniós átlagnál jóval gyorsabban drágultak a lakások az elmúlt évtizedben, és a jövedelmek nem tudtak lépést tartani az árakkal. A HVG cikke szerint 2015 és 2025 között 291 százalékkal, vagyis közel négyszeresükre emelkedtek a magyar lakásárak, miközben az Európai Unióban átlagosan 65 százalékos volt a drágulás.
EU-s szinten is pocsék tendencia. A lakásárak és a háztartási jövedelmek arányával mért megfizethetőség Magyarországon 26,5 százalékkal romlott tíz év alatt. Ez a harmadik legrosszabb eredmény az EU-ban, ennél nagyobb visszaesést csak Portugáliában és Hollandiában mértek, miközben az uniós átlag 6,8 százalék volt. Az Európai Bizottság adatai szerint egy átlagos, 100 négyzetméteres magyarországi lakás megvásárlásához több mint 15 év teljes háztartási jövedelmére lenne szükség. Ez közel kétszerese az uniós átlagnak, ráadásul azt feltételezi, hogy a háztartás semmi másra nem költ.
2025-től még rosszabb lett. 2025-ben nominálisan 20 százalékkal, az infláció hatását kiszűrve 15 százalékkal emelkedtek az árak. Ebben az Otthon Start Program keresletélénkítő hatásának is szerepe volt. Közben az új lakások kínálata szűkült, mindössze 12 ezer lakást adtak át, 9,3 százalékkal kevesebbet, mint 2024-ben, az évtized eleji mennyiségnek pedig nagyjából a felét. Az MNB becslése szerint 2025 végén az ingatlanárak országosan 22,5 százalékkal haladták meg a gazdaság állapota által indokolt szintet.
Önmaga ellen dolgozó támogatás. Ha a kedvezményes hitelek több vevőt hoznak a piacra, de az elérhető lakások száma nem nő hasonló ütemben, a támogatás egy része a magasabb árakban jelenhet meg. Vagyis a vásárlók több pénzhez jutnak, de közben ugyanazért az ingatlanért is többet kell fizetniük. A probléma gyökere, hogy a magyar lakáspolitika régóta elsősorban a tulajdonszerzést segíti, miközben kevés a megfizethető bérlakás. Az Európai Bizottság értékelése alapján nincs átfogó nemzeti szociális bérlakáspolitika, az önkormányzati szociális lakásállomány pedig csökken. A kutatók szerint ezért az olcsóbb hitel önmagában kevés, több új lakásra, különösen több megfizethető bérlakásra lenne szükség.