Rekordközeli átlagkeresetekről szólnak a friss adatok, mégis sokan érzik úgy, hogy egyre kevesebbet ér a fizetésük.
Mi történt? A legfrissebb adatok szerint 2026 februárjában a teljes munkaidőben dolgozók bruttó átlagkeresete elérte a 725,5 ezer forintot, míg a nettó átlag 509,2 ezer forint volt. A mediánérték – amely jobban tükrözi a „tipikus” fizetést – jóval alacsonyabb: bruttó 591,9 ezer, nettó 417,1 ezer forint, írja az Azénpénzem.hu.
Éves összevetésben a bérek látványosan nőttek: a bruttó átlag 9,7 százalék, a nettó 12 százalék, a reálkereset pedig 10,5 százalék emelkedést mutatott. A növekedésben szerepet játszottak különféle adókedvezmények is, különösen a családokat és anyákat érintő intézkedések.
Egyenlőtlenség. Az ágazati bontás még erősebb képet fest: már nyolc területen haladja meg az átlagbér a havi 750 ezer forintot, és a feldolgozóipar is közel került ehhez a szinthez. Mindez papíron komoly bérfelzárkózást jelez, ám a számok mögötti egyenlőtlenségek kevésbé láthatók.
Nem véletlen, hogy sokan kétkedéssel fogadják ezeket az adatokat. A statisztikák ugyanis átlagokat mutatnak, amelyeket jelentősen torzíthatnak a kiugróan magas jövedelmek. Eközben más gazdasági mutatók – például a fogyasztás – nem feltétlenül támasztják alá a bérek ilyen mértékű javulását.
Háttér. Egy korábbi nyilatkozat szerint 2025-ben a főállású dolgozók 28 százalékának valójában csökkent a nettó reálbére. Ez rávilágít arra, hogy az átlagadatok önmagukban nem adják vissza a teljes képet, és a következő időszak gazdaságpolitikájának egyik kulcskérdése lehet, hogy a növekedés valóban szélesebb rétegekhez jut-e el.
